Határátkelő

Nem szívesen minősítgetek, de most nem tudom megállni: a blog történetének egyik (számomra) legérdekesebb posztja következik egy általunk gyakorlatilag teljesen ismeretlen országból. Momo angliai kalandjai után (feltétlenül olvassátok el, ha még nem tettétek!) most az Egyesült Arab Emirátusokba visz minket egy fantasztikus utazásra. Tartsatok vele!

Miért éppen Izrael? - teszi fel a kérdést mai szerzőnk, bandirepublic (blogja itt olvasható, erősen ajánlom!), majd természetesen meg is válaszolja. Egy biztos: aki végigolvassa a posztot, megtudja, mi az a balagan, ellátogathat egy Szochnut irodába és bepillantást nyerhet egy kibuc életébe.

Ígéretem szerint itt jön Grafogirl írásának második fele (aki az első részt ma reggel nem olvasta, az sürgősen pótolja itt! - az első kép egyébként a szerző erkélyéről készült...), melyből kiderül, mi az a pituto, hogy az adók alacsonyak, az egészségügy pocsék, viszont erősen védik a hazai munkavállalókat. Valamiért nekem mégis bejön - kíváncsi vagyok a ti véleményetekre is! (Chiléről írt már Ágnes is, itt olvasható a poszt.)

Számomra teljesen váratlanul kitört a Chile-mánia a blogon, köszönhetően Ágnes írásának. Aztán legalább ennyire váratlanul jött egy levél, amit Grafogirl írt Santiagóból és amiben tovább árnyalja a képet. Előre figyelmeztetek mindenkit, hogy egy rendkívül érdekes és informatív írás első része következik! (Kísérletként a második részt kissé csúsztatva, délután olvashatjátok. Ha a kísérlet elbukik, ne habozzatok közölni velem.)

Pedig nem mese az, ami következik, hanem egy kórházi kivizsgálás története Spanyolországból. Címszavakban: INGYENES egészségügy, az ismeretlen hálapénz, modern kórházak... Mindez spanyol "országfelelősünk", Roxi tollából. Hát lássuk!

Folyamatosan gyarapodik csapatunk, már 16 országnak van "felelőse". Ezek (szigorúan ábécésorrendben): Ausztria, Ausztrália, Brunei, Chile, Csehország, Finnország, Franciaország, Hollandia, India, Kanada, Nagy-Britannia, Németország, Norvégia, Spanyolország, Svájc és Svédország. Ország persze akad még bőven, úgyhogy várom a további jelentkezéseket, akinek van kedve, csatlakozzon a csapathoz!

Sokan vannak a leendő (vagy már gyakorló) határátkelők közül, akik a legszívesebben valamelyik közeli országba mennének, ami külföld, de mégis elérhető távolságban van. Egyáltalán nem reprezentatív saját tapasztalatom szerint ebben a viszonylatban Ausztria és Csehország (ezen belül is főleg Prága) az élmezőnyben foglal helyet. Mai szerzőnk (és egyben egyik országfelelősünk), Norbert segítségével utóbbiba látogatunk el, részletes árakat, hasznos linkeket is kapunk - és nem utolsósorban megtudjuk, ki uralja a kolbászpiacot.

Folyamatosan gyarapodik csapatunk, már 14 országnak van "felelőse". Ezek (szigorúan ábécésorrendben): Ausztria, Ausztrália, Brunei, Chile, Csehország, Finnország, Franciaország, India, Kanada, Nagy-Britannia, Németország, Spanyolország, Svájc és Svédország. Ország persze akad még bőven, úgyhogy várom a további jelentkezéseket, akinek van kedve, csatlakozzon a csapathoz!

Mai szerzőnk, Momo igazán kalandos utat járt be az angliai vidéki öregek otthonától a londoni multicégen át az Egyesült Arab Emirátusokig. Nem is szaporítom a szót, illetve még egy kicsit igen:

Folyamatosan gyarapodik csapatunk, már 11 országnak van "felelőse". Ezek Svájc, Svédország, Spanyolország, Franciaország, Kanada, Németország, Ausztrália, Finnország, Nagy-Britannia, India és Chile. Ország persze akad még bőven, úgyhogy várom a további jelentkezéseket, akinek van kedve, csatlakozzon!

Most már igazán jöjjön Momo története!

Igazán különleges poszt a mai, hiszen szerzője, Ágnes, Chilében él és különleges azért is, mert hosszabb a megszokottnál (ami egyben kísérlet is, Forceware tegnapi kommentjére reagálásként) - szóval különleges ez a vasárnap, remélem, tetszeni fog nektek az írás, legalább annyira, mint nekem. Vágjunk is bele!

(Még mielőtt belevágnánk, zárójelben megjegyzem, hogy Ágnes egyik azoknak, akik bevállalták az "országfelelősséget". Emellett eddig Svájcból, Svédországból, Spanyolországból, Franciaországból, Kanadából és Németországból akadt egy-egy barátunk, aki vállalta, hogy rendszeresen ír majd konkrét árakat tartalmazó és segítséget is nyújtó posztot. Szóval van még elég hely a világon, lehet jelentkezni!)

És akkor már tényleg következzen Ágnes írása (akinek egyébként őszintén ajánlom a blogját, amit ide kattintva érhettek el)!

Ma Viktória és családja indiai kitelepülésének történetével ismerkedhetünk meg. Kiderül, miért gyanakvóak az indiaiak és vajon meddig kell a Google fordító egy távoli országban.

Érdekes kérdést feszeget mai vendégszerzőnk, aki Svédországban él párjával és februárra várják gyermeküket. Péter fontosnak tartja, hogy a családon belüli kommunikáció magyarul folyjon, ugyanakkor szeretné tudni, miként könnyíthetné meg leendő gyermeke (aztán később remélhetőleg gyermekei) dolgát.