Pedig nem mese az, ami következik, hanem egy kórházi kivizsgálás története Spanyolországból. Címszavakban: INGYENES egészségügy, az ismeretlen hálapénz, modern kórházak... Mindez spanyol „országfelelősünk”, Roxi tollából. Hát lássuk!

Folyamatosan gyarapodik csapatunk, már 16 országnak van „felelőse”. Ezek (szigorúan ábécésorrendben): Ausztria, Ausztrália, Brunei, Chile, Csehország, Finnország, Franciaország, Hollandia, India, Kanada, Nagy-Britannia, Németország, Norvégia, Spanyolország, Svájc és Svédország. Ország persze akad még bőven, úgyhogy várom a további jelentkezéseket, akinek van kedve, csatlakozzon a csapathoz!

A minap be kellett mennünk a sürgősségire (Urgencias). Tudni kell, hogy a spanyol egészségügy (szerintük) a legjobb a világon, és be kell valljam, lehet, hogy ebben igazuk is van. Az ellátás nagyon egyszerű: van ugye a körzeti orvos, aki nem is biztos, hogy mindig orvos, nálunk konkrétan például nem is orvos van (ugyan egy 1400 fős kistelepülésre minek is), hanem egy auxiliar medico (egészségügyi kisegítő), aki egyben védőnő és ápolónővér, valamint idősgondozó is, orvos max. hetente pár órát van itt.

Igazából ahhoz, hogy egyszerűbb recepteket felírjon, meg lázat mérjen, esetleg vérnyomást, illetve kisbabáknak ellenőrizze a fejlődését nem biztos, hogy hatékony, ha állandóan állomásozik itt egy orvos. Ha nagyobb a baj, akkor egyrészt úgyis mentőt kell hívni és akkor az ember kiköt a kórházban, vagy, ha nem olyan súlyos a dolog, akkor egy centro de saludba (egészségügyi központba, kb. olyasmi, mint nálunk az SZTK szakrendelők) kap időpontot (cita).

Kórházak a városok szélén

A Centro de Salud-ok minden nagyobb faluban, városban megtalálhatóak, mellettünk, Camamrában is van egy, picit odébb Mecóban is (itt Urgencias, vagyis, sürgősségi ellátó is), illetve Alcalá de Henaresben több is van, plusz ott még a Hospital Universitario Principe de Asturias is (ami egy óriási kórház).

De ha pontos akarok lenni, itt majd minden (magyar viszonylatban) kisebb városnak van kórháza- Torrejónban, Vallecasban, San Fernandó de Henaresben is van..szóval ez kb. olyasmi, mintha Fóton, Budaörsön, Monoron is lenne kórház a budapesti számtalan kórház mellett. (Madridban szinte minden kerületben van kórház + legalább 3-4 centro de salud). És akkor még nem is beszéltünk a magánklinikákról, csak Alcalá de Henaresben 5 fogorvost és vagy 2-3 magánklinikát (illetve magán szakorvosi rendelést) számoltam meg.

A hálapénz ismeretlen fogalom

A spanyol egészségügyi ellátás INGYENES. Még egyszer leírom, hogy egyértelmű legyen: INGYENES. Az olyan fogalmakat, mint hálapénz, itt nem ismerik. Egyrészt nincs is rá szükségük, másrészt nem is értenék, miért akarna valaki plusz pénzt adni nekik olyasvalamiért, amit már előre kifizetett (hiszen ugye a TB befizetésével elvileg az ember a saját egészségügyi ellátását finanszírozza), másrészt ők azért kapják a fizetésüket, hogy ellássák a beteget, akkor a betegnek ezért miért is kellene pluszban fizetnie?

A fenti intézmények mellett működik az Urgencias - ez a kórházak sürgősségi ellátó osztálya, ide akkor jönnek az emberek, ha olyan problémájuk van, ami talán nem igényel kórházi kezelést (de persze ott is végződhet a dolog), vagy az eset sürgősségénél vagy súlyosságánál fogva a kezelés megkezdése nem tűr halasztást. PL. csonttörések, balesetek, hirtelen rosszullét, stb.

A sürgősségin

Mivel már 2. éjszaka nem aludtam a hátfájásom miatt, ide jöttünk be. Őszintén megmondom, előjött belőlem a magyaros csavaros észjárás, amit néha szégyellek (mert a magyar, valljuk be, bámulatosan ért hozzá, hogy kiskapukat találjon a rendszerben és én a fájdalmaim miatt nem akartam napokat, netán heteket várni egy időpontra a centro de salud-ban), de ezt vészhelyzetnek minősítettem, mivel szerettem volna már egy jót aludni, és ezért választottam a sürgősséget.

Szóval beértünk az Urgenciasra, a fogadótéren két pult: az egyik információ, a másik ügyintézés. Az ügyintézés pultban 3 hölgy szolgálja ki az érkezőket. Mikor odaértem, azonnal sorra is kerültem. Elkérték a Tarjeta Sanitariamat (TB-kártya, itt plasztikból van és mágnescsíkos) , majd adtak egy karszalagot (pont olyan plasztik szalag, mint amilyet a Szigeten vagy a Balaton Soundon kapsz, csak fehér), amin rajta van egy vonalkód, a neved, a sorszámod.

Kapsz egy A/4-es matricalapot, rajta kis négyzetekben nyomtatva ugyanaz a vonalkód az adataid (név, szül. idő) és a sorszámod, illetve egy kis cetlit kapsz a sorszámoddal és ugyanazzal a vonalkóddal. Ezután be kell menned egy nagy váróba, ahol van, vagy 20 box (az ajtók fölött LCD kijelzőkön van feltüntetve melyik ajtó hányas box) és várod a sorszámodat. Több helyen is fali képernyőkön van kijelezve melyik boxba, melyik sorszámot várják.

Kézről kézre

Szinte le sem ültem, máris láttam a sorszámomat a képernyőn. Bementem a sorszámom mellett látott boxba, ahol egy kedves hölgy fogadott, ő is egészségügyi kisegítő. Pár kérdést tett fel, hogy mi a panaszom, majd felrakta a szalagot a csuklómra. Ezután egy másik hölgy hátravezetett egy újabb váróba, ez már kifejezetten a traumatológia várója volt. Itt is, szinte alig ültem le, láttam a sorszámomat felvillanni és mellette a boxot, ahova mennem kell.

A box egy ezúttal kis orvosi szoba volt, ahol egy doktornő kedvesen kikérdezte mi bajom van. Persze, említette, hogy ejnye-bejnye időpontot kellett volna kérnem egy centro de saludba, de mondtam neki, hogy értse meg, két napja nem alszom a hátfájásom miatt. Aztán persze megvizsgált.

Nem volt nagy kaland, megnyomkodta a derekamat, kinyújtogatta a lábamat, aztán mielőtt elküldött volna röntgenre, elkísért egy részlegre, ahol tulajdonképpen a nővérek adtak be gyógyszereket, injekciókat a betegeknek. Itt 8 ágy volt elkülönítve egymástól rolókkal. Az egyikbe kísért be egy nővér és benyomott egy fájdalomcsillapító injekciót a hátsómba. érdekes volt, hogy a gyógyszerek egy falba épített vitrinben voltak, aminek egy kis LCD kijelzője volt: a nővér ezen választotta ki, hogy milyen gyógyszert szeretne kivenni, majd miután beütötte a SAJÁT egyéni kódját, kinyílt a MEGFELELŐ rekesz. Magyarul: pontosan nyomon lehet követni, ki, mikor és mennyi gyógyszert vett ki.

Mivel a számítógépbe is bevitte, hogy nekem mit adott be, a gyógyszerek útját is nyomon követik. Magyarul: nincs pazarlás, nincs lehetőség arra, hogy valaki gyógyszereket "tüntessen el", illetve a készleteket is nyomon lehet követni: mikor, milyen gyógyszerből kell utánpótlás. Azt hiszem ha ilyen lenne Magyarországon, nem tűnne el annyi gyógyszer, és nem fordulhatna elő, hogy egy osztályon nincs valamilyen gyógyszerből, idejében lehetne rendelni (persze, ha lenne rá pénz ugye).

Nyomon követtek

Utána mehettem röntgenre - kibotorkáltam a váróba, ahol már meg sem próbáltam leülni, mert gyakorlatilag azonnal szólítottak. A röntgenben egy doktornő fogadott, bekísért egy öltözőbe, ahol egy pamutköntöst kellett fölvennem. Minden ilyen köntös egyszer használatos - felveszed, megröntgeneznek, majd mikor készen vagy, visszamész az öltözőbe és bedobod a köntöst egy ládába, innen valószínűleg azonnal megy a fertőtlenítőbe-mosodába, majd gondolom újra a kórházban köt ki.

A röntgenben semmi hidegség, semmi vaságy (vagy vastepsi) és a gép sem olyan 60-as évekből itt ragadt gép volt, mint amilyen néhány helyen Magyarországon használnak (legutóbb Pesten ilyen röntgennel találkoztam). A traumatológián amúgy 3 röntgenterem és vagy 10 orvosi szoba (box) volt.

Igazából akkor tudtam kicsit leülni, mikor kijöttem a röntgenről: kb. 15 percet ücsörögtem, amikor újra hívtak a boxba, vissza a doktornőhöz. Ő elmondta, hogy a röntgen nem mutatott elváltozást, felírt pár gyógyszert és utamra engedett. Minden egyes helyen egy-egy vonalkódos matricát téptek le az A/4-es lapomról, így nyomon lehetett követni merre jártam, mit csináltak. Mindenhol számítógépbe is bevitték mit csináltak, így nem kellett paksamétákkal, leletekkel, leírásokkal szaladgálnom egyik helyről a másikra.

Körülbelül 1 órát töltöttem a sürgősségin, ezalatt megvizsgáltak, benyomtak egy injekciót, megröntgeneztek, felállították a diagnózist és előírták a kezelést valamint a további teendőket. Mindvégig kedvesek voltak, segítőkészek, figyelmesek. Az egész intézményben patyolattisztaság volt.

Tisztességes és gyors

Aki ezt az ellátási módszert tervezte, tuti, hogy jártas volt a LEAN- folyamat optimalizálási rendszerben, mert olyan gördülékenyen és gyorsan mentek a dolgok, mint a lean-manufacturing rendszerben. (utána lehet olvasni). Semmi elvesztegetett idő, semmi felesleges és értelmetlen pazarlás vagy értelmetlen lépés. Csak tisztességes és gyors ellátás.

A gyógyszerek áráról is néhány szó: egy 40 db-os Ibuprofen tabletta doboz 1,98 EUR (kis szórások lehetnek az árakkal) egy kenőcs izomhúzódások, kisebb sérülések esetére (RadioSalil nagyobb kiszerelés) 6 Euró, egy csomag Paracetamol tabletta (40 db -os kiszerelés) 4 Euro. Ha jól emlékszem otthon az Algoflex forte 20 db-os kiszerelés 2980-ft, ami majdnem 10 EUR...

Mint már említettem, tarjeta sanitariaval (spanyol tb kártya) vagy a seguridad social igazolással az ellátás ingyenes. Ha EU-s egészségügyi kártyád van (ami ideutazás előtt célszerű kiváltani, 45 napig érvényes) az ellátás szintén ingyenes. Ne legyen rá szükség, de jó, ha tudjátok.”

Eddig tartott Roxi írása a spanyol egészségügyről (blogját, melyen sok egyéb érdekesség is olvasható, ide kattintva találhatjátok), felettébb elgondolkodtató volt, mit mondjak. A kérdés persze az, hogy az egyre rosszabb gazdasági helyzetben is képesek lesznek-e fenntartani ezt a színvonalat. Tartok tőle, ezt a kérdést nem én fogom megválaszolni... (Talán majd ti, a kommentekben.)

Beszélgetni, vitatkozni, tapasztalatokat megosztani lehet itt, a kommentekben, vagy a Határátkelő Facebook-oldalán. Aki pedig megtisztel azzal, hogy megírja véleményét, saját történetét privátban, az a hataratkeloKUKAChotmail.com címre teheti meg.

A félreértések elkerülése végett itt szeretném felhívni mindenkinek a figyelmét, aki megtisztel az írásával, hogy csak akkor írjon, ha vállalja, hogy azt kiteszem az oldalra és hozzászólások érkeznek majd, vagy kifejezetten írja bele a levélbe, hogy azt csak nekem szánta. Az nem működik, hogy a nem tetsző kommentek miatt levetetjük a posztot. A blogot naponta sok ezren olvassák, az egyik leglátogatottabb magyar oldal nyitóoldalán van kint rendszeresen, ezt kérlek, vegyétek figyelembe!! Köszönet.

Olvasd el a legérdekesebb posztokat és szólj hozzá!

Mit ér az ember, ha magyar?

Bánom, hogy nem előbb mentem el

A ritka kivételbe csöppentem bele

Üvöltök egyet, elég volt!

Mint gyárakban a félkész termék

Elképzelhetetlen ennél nagyobb kaland

Nem tudom, hazamegyek-e végleg valaha

Azt hittem, meg fogok őrülni

Japán kétszer

Dolgok, amiket nem tudnék feladni

Hogyan tanítsuk magyarul a gyermekünk?

Hát próbáljuk meg Indiát!

Egy ország a világ végén

Miért nem otthon sikerült?

Nem mennék innen haza