Határátkelő

Sok-sok vita zajlott már arról itt, a blogon is, arról, hogy aki külföldre települ, melyik országot érzi otthonának. Ezek a viták néha érvekkel, néha érzelmekkel telve zajlottak. A mai posztban leginkább az ragadott meg, hogy szerzője, Betty mennyire természetesnek veszi, hogy Anglia és Magyarország is lehet az otthona, és ha belegondolunk, miért is ne? Rendszeresen jár Budapestre, mert még akad némi tanulnivalója, de közben a munkája és a magánélete már Angliához köti. Kíváncsi vagyok, ti mit gondoltok minderről...

(Gyere és csatlakozz hozzánk a Facebook-on, ahol már több mint 10 ezren vagyunk! Ha inkább levelet írnál, elmesélnéd a személyes történeted, azt a következő címen teheted meg: hataratkeloKUKAChotmail.com.)

Ma Angliába látogatunk, kalauzunk, Vbea egy könyvelőcéget hagyott hátra Magyarországon, amikor fogta magát és nekivágott Londonnak. Most idősápolóként dolgozik és pozitív tapasztalatokat szerzett, de azt is látja, hogy nehéz egy bizonyos szint fölé jutni.

(Gyere és csatlakozz hozzánk a Facebook-on! Ha inkább levelet írnál, elmesélnéd a személyes történeted, azt a következő címen teheted meg: hataratkeloKUKAChotmail.com.)

Többször volt már szó a betegápolói munka nehézségeiről, de nem lehet elégszer figyelmeztetni mindenkit, milyen komoly fizikai és lelki megterhelés idegen beteg embereket a nap 24 órájában, heti 7 napban istápolni. A helyzetet csak nehezíti, ha mindezt külföldön kell megtenni. Így látja Claudia is, aki több alkalommal több helyen is megtapasztalta az idősápolás keserveit.

(Gyere és csatlakozz hozzánk a Facebook-on! Ha inkább levelet írnál, elmesélnéd a személyes történeted, azt a következő címen teheted meg: hataratkeloKUKAChotmail.com.)

Ma egy kicsit az egészségüggyel foglalkozunk, méghozzá az amerikaival, melyről sok téves elképzelés terjeng. Ezeket próbálja meg helyretenni Zsuzsi, aki korábban már jelentkezett Amerikából. Szóval, irány az igazi Vészhelyzet!

(Gyere a Facebookra, ahol egyre nagyobb a közösségünk, csatlakozz hozzánk Te is! Ha inkább levelet írnál, elmesélnéd a személyes történeted, ne habozz! A cím: hataratkeloKUKAChotmail.com.)

Miután a Facebook-oldalon kifejezett kérés érkezett egy ciprusi poszt iránt, mi mást is tehetnék, mint előállok egy ciprusi poszttal... A viccet félretéve, tényleg kértétek (egészen pontosan Ági) és mivel Norbi már jó régen elküldte az írását, gondoltam, kihasználom az alkalmat. Szóval a tegnapi thaiföldi kiruccanás után ma egy jóval közelebbi, de nem kevésbé kellemes klímájú hely következik, bár a posztból az is kiderül, nem feltétlenül nagy öröm az éjszakai 34 Celsius fok sem. Ismét szóba kerül az egészségügy (tanato, figyelem!), és az is, miért hagyják járó motorral az autót a helyiek. A szó innentől Norbié!

(Gyere és csatlakozz hozzánk a Facebook-on! Ha inkább levelet írnál, elmesélnéd a személyes történeted, azt a következő címen teheted meg: hataratkeloKUKAChotmail.com)

Mai szerzőnk, János cserediákként él az Egyesült Államokban és úgy látja, más minőségűek az emberi kapcsolatok, mint Magyarországon. Kiderült az is, hogy ha nem érted a CNN-t, nem tudsz angolul...

(Ha szeretnél egy napról napra bővülő közösség - már több mint háromezren vagyunk! - tagja lenni, csatlakozz hozzánk a Facebook-on! Ahol még elérhetsz és ahová a személyes történeteket várom: hataratkeloKUKAChotmail.com)

Pedig nem mese az, ami következik, hanem egy kórházi kivizsgálás története Spanyolországból. Címszavakban: INGYENES egészségügy, az ismeretlen hálapénz, modern kórházak... Mindez spanyol "országfelelősünk", Roxi tollából. Hát lássuk!

Folyamatosan gyarapodik csapatunk, már 16 országnak van "felelőse". Ezek (szigorúan ábécésorrendben): Ausztria, Ausztrália, Brunei, Chile, Csehország, Finnország, Franciaország, Hollandia, India, Kanada, Nagy-Britannia, Németország, Norvégia, Spanyolország, Svájc és Svédország. Ország persze akad még bőven, úgyhogy várom a további jelentkezéseket, akinek van kedve, csatlakozzon a csapathoz!