Mai úticélunk India. Kalauzunk, Viki segítségével vetünk több pillantást az árakra, kiderül, mennyiért lehet jó színvonalon megélni, miként az is, lehet-e sört kapni a tengerparton. (Nem, de igen.) És köszönet a képekért is!
(Gyere és csatlakozz hozzánk a Facebook-on! Ha inkább levelet írnál, elmesélnéd a személyes történeted, azt a következő címen teheted meg: hataratkeloKUKAChotmail.com.)
ÚJDONSÁG – INDULÓ FÓRUMOK!! Szóljatok hozzá! Részletek itt!
„A személyes jellegű első poszt után, most következzék egy jóval gyakorlatiasabb, bár talán többeket érdeklő téma: mennyi az annyi Indiában? Próbáltam témakörökre bontani a felmerülő költségeket és nem kihagyni semmi fontosat.
Az alábbi költségeket mind indiai rúpiában, mind forintban meg fogom adni (javaslom ezt másoknak is, akik költségekről írnak, hiszen a kívülálló nem tud úgy fejben számolni egy másik állam pénznemével). Hozzáteszem, hogy a rúpia árfolyama is elcsúszott kissé az utóbbi időkben. Per pillanat 1 rúpia (továbbiakban: Rs) 4,4 forintot ér. Továbbá, mivel az ország óriási, nyilván vannak eltérések a különböző helyeken való megélhetési költségekben. Mi Dél-Indiában, Kerala államban élünk, egy, az állam fővárosától 15 km-re található kis faluban, amely szezonban (nov-febr) turisztikai célponttá avanzsál.
Lakás
Mielőtt elindultunk volna Magyarországról, itteni barátaink körülnéztek a környéken kiadó házakat keresve. Jelenlegi otthonunk is köztük volt és már a képek alapján beleszerettünk (a blogon ti is benézhettek hozzánk). Szerencsénk van ezzel a házzal (lásd fenti kép), mert vadonatúj, nem lakott még benne senki előttünk.
A tulaj nagyon rendes, nem jár a nyakunkra. A ház 3 hálószobás, kettőnek van fürdőszobája. Van egy nagy nappalink és egy konyhánk. Nem elhanyagolható továbbá a tetőterasz, melynek mérete megegyezik a ház alapterületével (kb. 90-100 négyzetméter lehet). Fent van egy kis medencénk. A vízellátást a kert végében található kút biztosítja.
Gázzal főzünk, amit palackban hoznak. Elektromos áram bekötve, persze India lévén néha vannak áramszünetek, de elviselhető: heti egy két alkalommal fél óra. Fűtés nincs, mert a hőmérséklet egész évben 30 fok körül van.
Mindez mennyibe kerül nekünk? Íme:
Bérleti díj: 12.000 Rs - 52.800 Ft/hó (most emelte 13.000-re)
Vízdíj: Nincs, hiszen kutunk van (az ivóvízről lejjebb írok)
Gázpalack: 460 Rs - 2024 Ft - 6 hónap után fogyott ki, tehát kb. 340 Ft/hó
Villanyszámla: 550 Rs - 2420 Ft/hó és kéthavonta kell fizetni
Közlekedés
Talán a legpraktikusabb közlekedési eszköz a motor. Bárhova gyorsan el lehet vele jutni és bárhol le lehet vele parkolni. Komplett családok közlekednek egy-egy motoron, nem ritkán akár öten. Elöl egy gyerek, aztán az apa, aki vezet, majd még egy gyerek, akit az anyuka követ néha pár hónapos csecsemővel az ölében. Bukósisakot csak a sofőrnek kötelező viselni. Mi is hárman szoktunk motorozni, de legalább van bukósisakunk.
Kislányom borzasztóan élvezi a helyzetet. Azért valahogy én mégis jobban szeretek autóval közlekedni. Ennek a legnagyobb hátránya, hogyha dugóba kerülünk, akkor szívjuk a benzingőzt ezerrel. Hosszabb utakra (200 km-ig) viszont csak autóval vállalkozunk.
A tömegközlekedést csak dicsérni tudom. A városba bejáró buszok közül lehet választani a teljesen alap és a légkondis busz között. Az alap busznak nincsenek ablakai, ezért kiválóan szellőzik, persze többen vannak rajta. A légkondis viszont tuti tüdőgyuszi.
India vonathálózata is említésre méltó és teljesen vállalható a vonatozás. Itt is érdemes a nem légkondis osztályt választani. Összegszerűen:
Benzin: 68 Rs/l - 299,2 Ft/l
Gázolaj: 44 Rs/l - 193,6 Ft/l
Buszjegy: 15 km-es útra 11 Rs, a gyerek 6
Vonatjegy: 800 km-es Trivandrum-Chennai út egy irány 294 Rs/799 Rs - 1294 Ft/3516Ft/fő (sima hálókocsi/légkondis hálókocsi)
Telekommunikáció
Indiában szinte minden olcsó, de a telekommunikációs szolgáltatások még a fentieknél is megdöbbentőbb áron érhetőek el. Ahogy megérkeztünk természetesen rögtön vettünk 2 SIM kártyát. Elvileg ez egy bonyolult folyamat lenne, ha külföldi vagy, mert kell hozzá egy indiai is, aki igazol... de mindez nem igaz, simán hozzá lehet jutni a kártyákhoz.
Az egyik bevásárlóközpontban a vásárlások után kap az ember lebeszélhető perceket is (pl.: kb. 5000 Ft-os vásárlásig 15 helyi perc). A telefonjainkon aktiváltattuk a mobilnetet, mellyel bárhol tudunk internetezni, ha kell.
Mivel falun élünk, itt nincs 3G, de a városban az is elérhető. Itthon beköttettük a szélessávú internetet (ez mondjuk, nem tartozik az olcsó dolgok közé). A szolgáltatás minősége néha hagy némi kívánnivalót maga után, hiszen néha fél napokra elmegy. Viszont, ha van, akkor a 4 mbit, tényleg 4 mbit. Ez az otthoni magentáról nem volt elmondható.
Másrészt valaki megsúgta, hogy a kábelen jön a TV jel is és ez vidéken még egy ideig így is marad, úgyhogy az grátisz. Van így kb. 40 csatornánk, amiből úgy 6-8 használható (Discovery Channel, Animal Planet, AXN, HBO, indiai CNN, angol nyelvű mesecsatorna).
Mobiltelefon percdíjak:
Helyi hívás: 0,72 Rs/perc - 3,2 Ft/perc másodperc alapon
Magyarország 6,4/15 Rs/perc - 28,16/66 Ft/perc vezetékes/mobil
SMS – helyi 1 Rs - 4,4 Ft.
SMS – HU 5 Rs - 22 Ft
Mobilnet 2 Gb: 98 Rs/431 Ft
Internet: 13 Gb - 4 mbit: 1.100 Rs - 4.840 Ft/hó
Étkezés
Az élelmiszerárak szintén nagyon kedvezőek. Az alapélelmiszereken, beleértve a gyümölcsöket, zöldségeket 0%-os az áfa. Az import árucikkek drágának számítanak itt, de ez még mindig azt jelenti, hogy hasonló árban vannak, mint Magyarországon. Vannak dolgok, amik hiányoznak. Például nagyon szegényes a sajtkultúrájuk, tejföl sincs (persze nagyobb városokban ezek is szélesebb körben elérhetőek).
Számunkra élvezhető kenyeret is nehéz volt találni, de 6 hónap után az is sikerült. A kútvizet és csapvizet nem ajánlott fogyasztani, de fogmosásra meg tésztafőzésre azt használunk. Levest viszont inkább palackozott vízből főzök, ahogyan azt is iszunk.
A legkedvezőbb megoldás az otthon általában irodákban látható 20 literes ballonos víz vásárlása. Életünkben nem ettünk annyit étteremben, mint most. Gyakorlatilag nincs értelme a főzéssel babrálni, mert olcsóbb és gyorsabb megoldás az étterem. Ez persze csak a helyi, tehát nem a turistákat célzó helyekre igaz.
Alkoholt csak az arra fenntartott liquor shopokban lehet vásárolni, illetve az engedéllyel rendelkező éttermekben fogyasztani – nagyon drága az engedélyt megszerezni, úgyhogy titokban árulják a sört a tengerparton. Micsoda ostobaság ez egy turistaparadicsomban??? Néhány példa az árakra:
0,25 kg toast kenyér 17 Rs - 74,8 Ft
1 kg vágott csirke 80 Rs - 352 Ft
1 kg marha 200 Rs - 880 Ft
1 tojás 3 Rs - 13,2 Ft
1 l tej 35 Rs - 154 Ft
20 l ivóvíz 50 Rs - 220 Ft
1 üveg (6,5 dl) sör 50 Rs - 220 Ft a beer shopban, 120 Rs - 528 Ft étteremben
Ebéd menü (helyi) 30-40 Rs - 132-176 Ft
Étterem (helyi) Max 250 Rs - 1100 Ft 3 személyre, üdítővel, fagyival
Étterem (turista) legalább duplája a fentinek, de inkább több
Oktatás
Elég nehezen találtunk a „kényes” európai szájízünknek megfelelő oktatási intézményt az 5 és fél éves lányunk számára. Az állami és a különböző egyházi óvodák/iskolák borzasztóan zsúfoltak, ezért egy magánóvodába jár a kiscsaj. Hál’ Istennek ez csak a csoportlétszámban és a minőségben mutatkozik meg, az árban nem. Az óvodai témát is részletesen boncolgatom a blogon rendszeresen.
Havi tandíj: 1300 Rs - 5720 Ft
Egészségügy
Szerencsére eddig nem kellett igénybe vennünk komolyabb egészségügyi ellátást. Volt egy fülgyulladásom, amivel magándokihoz mentünk, illetve a férjem bőrproblémával egy állami kórházat keresett fel. Jellemző, hogy a gyógyszerek adagolásánál mind az orvosnál, mind a patikában az ember annyi szem gyógyszert kap, amennyire szüksége van, nem kell egy egész éves adagot felvásárolni, majd kidobni, amikor lejárt.
Az utazók többsége saját kis patikát tart magánál, ami (néhány esettől eltekintve) szinte felesleges, és gyógyszertárat úton, útfélen talál az ember. Továbbá választhatunk a „nyugati” és az ayurvédikus gyógyszereket kínáló gyógyszertárak közül.
Vizitdíj: 1 Rs - 4,4 Ft az állami kórházban
Gyógyszerek: Pl.: 60 ml-es paracetamol 250 gyerekeknek 21 Rs – 92,4 Ft
Egyéb
Sajnos amellett, hogy a megélhetési költségek alacsonyak egy távoli, nem EU-s ország hordoz egyéb költségeket is, mint például vízumdíj, repülőjegy az időnkénti hazalátogatáshoz. A vízumszerzés bonyodalmairól részletesen beszámolok a blogunkon, hiszen mindig van valami, ami megakasztja az ügymenetet. Most például kb. 5 hónapja várunk a vízumhosszabbításunkra.
Ebben az a jó, hogy amíg intézik, maradhatunk, de amint elhagyjuk az országot, bukjuk az egészet, ha addig nem bírálják el. Továbbá azért egy évben egyszer szeretnénk hazalátogatni, ami ha kényelmes járatot választunk igen drága. Persze ez mondjuk Ausztráliából nyilván még keményebb.
Vízum: 6 hónapra 29.700 Ft/fő
Repülőjegy: ~500.000 Ft hármunknak
Kereset
Az ideális megoldás az, ha az embernek van otthonról, illetve egy fejlettebb országból származó állandó jövedelme, amit itt kell elkölteni, hiszen az itteni keresetek nem mondhatóak túl magasnak. Tehát India nem az az ország, ahova érdemes csupán pénzt gyűjteni jönni.
Ellenben egy itt élő idősebb angol barátunk azt mondta, hogy itt bármiből meg lehet élni csak kitartóan kell csinálni. Ez alatt ő egy vállalkozást ért, hiszen itt fehér embert nem fognak felvenni mosogatni, vagy ápolónak. Persze azt el tudom képzelni, hogy itt élő fehér család mondjuk alkalmazna fehér babysittert.
Ha mégis alkalmazottként kívánunk elhelyezkedni, akkor mindenképpen az IT szféra a nyerő. Sok a külföldi tulajdonú IT cég és szívesen alkalmaznak külföldi vezetőket csapataik élére. Az egyik barátunk projektvezetőként így 250.000 forintnyi rúpiát visz haza. Otthon (svéd az illető) bizonyára többszörösét kapná, de a fenti költségeket figyelembe véve azért nem rossz ez így.
Nekünk egyelőre inkább az otthoni bevétel biztosítja a megélhetést, itt Indiában pedig egy kis utazási irodát nyitottunk, amelyet szépen lassan, nem rohanva tudtunk kialakítani és a következő szezonban teljes gőzzel áthelyezzük a hangsúlyt az utaztatásra, túraszervezésre.
Adózás
Indiában (majdnem) minden terméken feltüntetik a maximális kiskereskedelmi árat, azaz az MRP-t (maximum retail price). Ez sok esetben megvéd bennünket a speciális, fehéreknek kialakított árszabástól. Sok helyen az MRP-ből még kedvezményt is adnak, hogy versenyképesek legyenek a többi szereplővel szemben. Egy-két helyen már megjelentek a pontgyűjtő- és hűségkártyák is.
Indiát nem sorolják az adóparadicsomok közé, de a helyzet az otthonihoz képest mégis rózsásnak mondható. Például a munkáltatónak - kis cég esetén - nem kell a munkavállaló után különböző közterheket viselnie. Ha a fizetés 10.000 rúpia, akkor az a munkáltatónak 10.000 rúpiába kerül az alkalmazott. A jövedelemadót cégek számára pedig 30 %-ban állapították meg. Rengeteg cégügy on-line intézhető.
Nagyjából ennyi jutott eszembe, ha valami kimaradt, vagy konkrétan érdekel, kérdezzetek, szívesen válaszolok, ha tudok.”
Legyél te is országfelelős! Ahol már ott vagyunk: Ausztria, Ausztrália, Belgium, Brazília, Brunei, Chile, Csehország, Dánia, Egyesült Államok, Franciaország, Hollandia, India, Izland, Izrael, Japán, Kanada, Kanári-szigetek, Mexikó, Nagy-Britannia, Németország, Norvégia, Olaszország, Omán, Spanyolország, Srí Lanka, Svájc, Svédország, Törökország és Új-Zéland. Jelentkezni (valamint az országfelelősökkel a kapcsolatot felvenni) a hataratkeloKUKAChotmail.com címen lehet.
Olvass és szólj hozzá!
Kényszeremigránsok vagyunk mi is
Nem volt kétség: visszamegyünk
Itt nagyon sok minden nem egyértelmű
Nem tudok azonosulni a hazámmal
Úgy érzem, nem itt van a helyem
Gyönyörű nők és kolduló gyerekek
Szürke hétköznapok és ami megfizethetetlen
Jöttünk, láttunk, visszamennénk
Utolsó kommentek