Bár mai vendégposztunkat Aropa, egy Finnországban élő fiatal kutató írta, tanácsai általános érvényűek és erősen megfontolandóak. Olvassátok el, hogy szerinte mi a külföldi boldogulás titka!
„Világlátott, sokat utazó embernek tartom magam. 30 éves koromig hátizsákkal, minimális költséggel Európa minden szegletét bejártam, de dolgoztam az USA-ban is pár hónapot. A sok világlátás azonban felnyitja az ember szemét, rávilágít lakhelyének hibáira is, és a kezdeti hazafias büszkeséget felváltja egy folyamatos elégedetlenség. Miért nincs biciklitározó a vasútállomáson? Miért csak trappista van a boltban? És az miért van átcímkézve?
Miért ez – miért az, végtelenségig. Majdnem tíz év munkaviszony egy hazai egyetemen elég volt, hogy kétségbeessek. A kilátástalanság volt a legnagyobb baj, hiszen esélye sem látszott, hogy valaha javulni fog a helyzet. Diploma, magas szintű angol nyelvtudás, később doktori fokozat mellett kifizetetlen túlórák, elapadó források és a felettesek cinizmusa tették borússá a hétköznapokat. A következetes kapcsolatépítésnek és céltudatos munkának végül egy külföldi munka lett az eredménye.
Az alábbi gondolatokat szeretném megosztani, elsősorban egyetemen tanuló fiataloknak:
1. Képzettség és referenciák: Aki tartósan részt szeretne magának a relatív jólétből Európa északi felén, azt jobbára megfelelő képzettséggel és referenciákkal tudja megtenni. Kemény eurót ugyan más melóért is fizetnek, én azonban nem építeném az életemet olyan melóra amihez nem értek, vagy csak időszaki.
2. Nem árt tudni a célt és ismerni az eszközöket. Én mindig tudtam, mi akarok lenni, ha egyszer felnövök, és soha nem csábultam el egy pár hónap koplalós ERASMUS-tól, londoni au-pairségtől vagy nyári eperszedéstől. Mind időveszteség, félmegoldás. Csakis olyasmivel lehet az ember sikeres (és több egy rabszolgánál) külföldön, amihez jól ért, és ha lehet mindenki másnál jobban csinálja.
3. Szerezzük meg az alapokat: nyelvet tanulni, szakmát szerezni, kapcsolatokat építeni „otthon” is lehet és kell.
* Nyelv: Angol, minden egyéb csak ezután jöhet. A magyar nyelvvizsga külföldön mit nem ér, sok helyen nem is igazán értik, hogy mi az. Ismerni kell a szaknyelvet.
* Szakma: bármi legyen is az, pontosság, nyitottság és tanulásra való hajlandóság alapvető. A szakirodalomban való jártasság, a helyi „nagy nevek” (szakértők, cégek) ismerete fontos lehet.
* Kapcsolatok: kemény, de kifizetődő meló ha az ember külföldi szakmai kapcsolatokat épít. Munkahelyet érhet egy szerencsés pillanatban!
4. Rend és kiszámíthatóság: Egy magyarnak szokatlan lehet, hogy az országban és a fejekben rend van, a rendszer pedig kiszámítható. Aki dolgozik, annak jár a szabadság, és a munkaideje sem rétestészta. Aki dolgozik, annak van elég pénze, ezért a lóvé a melóhelyen nem téma. Aki dolgozik, annak van elég pénze a nyugodt és egészséges élethez. Mivel az ország jó irányba halad, így a politika sem téma. Magyarnak a tanulság: bárhogy is fáj, sem pénzről, sem politikáról nem érdemes beszélni, mert nincs rá partner. Panaszkodni szélesebb hallgatóság előtt lehet, de maradjunk az időjárásnál. A gondot-bajt tartogassuk annak, akire az tartozik.
5. A pénz nem minden! Ha nem szeretünk utazni, ha idegenkedünk más kultúráktól, akkor a külföldi meló nem nekünk való. Egy párezer eurós fizu varázsa hamar elmúlik, ha a külföldi lét is kb. ennyi költséget ró ránk. Ilyenkor jön az a fázis, hogy a kaja szar, a kávé még rosszabb, az emberek bunkók, mindig hideg van, fáradt vagyok mindig angolul beszélni és még a csapat is kikapott. És hirtelen minden rossz lesz, ami nem magyar. Ilyenkor „haza” kell jönni kicsit.
6. Szociális biztonság: Csak akkor jár, ha van munkánk. A megszokott magyar orvosi gondoskodás, szidhatjuk napestig, igenis irigylésre méltó pl. Finnországhoz képest. Kezdjük azzal, hogy időpontot sem kapsz, hiába van kínzó hőemelkedésed. Ha mégis bejutsz, a pakisztáni doki kb. 57 másodperc alatt már meg is hallgatott és felírt egy antibiotikumot, oszt’ jónapot! A számla 4 nap múlva érkezik, utalhatod a 13 Euró vizitdíjat. – Hálló? Hogy a másfél éves gyerek 42 fokos lázas? Adjon neki vény nélküli orvosságot, és ha 4 nap után is az, akkor hívjon újra. (Mindkét eset megtörtént).
7. Magyarnak lenni külföldön: érdektelenek vagyunk a legtöbb külföldi számára. Világfájdalmunk, harcaink, világraszóló tudósaink és művészeink jobbára ismeretlenek. Ellenben Budapest és a Sziget Fesztivál elismerésnek örvendenek, emellett a tájékozottabb finnek a magyar ételeket és kultúrát nagyra értékelik.
Egyszóval: fiatalok! Menjetek külföldre - de ne ész nélkül!”
Aropa írása már nem az első, amelyik az ésszerűség és az előre tervezés fontosságára hívja fel a figyelmet. Ezt elősegítendő (és ha minden úgy sikerül) a nagyon közeli jövőben sorozatot szeretnék indítani, melyben kifejezetten a technikai tudnivalókkal foglalkoznánk. Első célpont Németország, szóval akinek vannak gyakorlati tapasztalatai a németországi munkavállalás technikai feltételeiről, az kérem, írja meg a hataratkeloKUKAChotmail.com címre!
Addig is beszélgessünk ma Aropa írásáról, amiben engem sok egyéb mellett az egészségügyi ellátásról írtak ragadtak meg, már csak azért is, mert személyes tapasztalatom is az, hogy a magyar egészségügy (minden borzalmas hibája, lásd hálapénz) messze nem olyan rossz, mint amilyennek itthon érezzük.
Beszélgetni, vitatkozni, tapasztalatokat megosztani lehet itt, a kommentekben, vagy a Határátkelő Facebook-oldalán. Aki pedig megtisztel azzal, hogy megírja véleményét, saját történetét privátban, az a hataratkeloKUKAChotmail.com címre teheti meg.
Olvasd el a legérdekesebb posztokat és szólj hozzá!
Választunk egy országot magunknak
Elindulni, de mennyiből? - gyakorlati tanácsok
Nem bántuk meg, de nagyon nehéz
Szinte reménytelen a kiköltözés
Rengeteg dologról le kellett mondanom
Fiatalok, menjetek, amerre láttok!
Utolsó kommentek