Ma Svédországba visz utunk, kalauzunk pedig Kátya, aki a férjével költözött ki a skandináv országba és a nehézségek ellenére nem bánta meg. Minden mást elolvashattok a most következő írásban (külön köszönet a képekért)!

(Gyere a Facebookra, ahol egyre nagyobb a közösségünk, csatlakozz hozzánk Te is! Ha inkább levelet írnál, elmesélnéd a személyes történeted, ne habozz! A cím: hataratkeloKUKAChotmail.com.)

Április elsején volt egy éve, hogy megérkeztünk Svédországba, egy időre szüneteltetni az otthoni életünket, és belekóstolni valami újba. Férjemmel mindketten kutatóként dolgozunk, de eljött az a pont, amikor szakmailag semerre sem tudtunk volna előre lépni Magyarországon. Szerencsénk volt, egy hét különbséggel derült ki, hogy a férjem elnyert egy 2 éves pozíciót Malmőbe, én pedig egy ösztöndíjat a dániai Roskildébe.

Sosem felejtem el azt az első napot

Cirka 30 órányi autózás után megérkeztünk egy ólomszürke, ködös, hideg, idegen országba, szitáló esőben. Annyi cucc volt nálunk, ami befért mellénk a kisautóba, vagyis nem túl sok. Mivel itt Svédországon az égvilágon mindent az ún. personnummer-el, egyfajta személyi számmal lehet csak elintézni, ezért az első utunk a bevándorlási irodába vezetett. A férjemnek volt szerződése, és így feleségeként én is jogosult voltam a personnummer-ra.

Amíg nem kaptuk meg a számunkat (ez kb. 2 hét volt), gyakorlatilag semmit nem tudtunk intézni. Nem csak a bankszámla nyitásához kell ez, de a kondibérlethez, a regisztrációhoz egy ingatlan ügynökség honlapján, vagy egy közértes törzsvásárlói kártyához is.

Már otthonról megpróbáltunk lakást intézni, de igen nagy a túljelentkezés bármilyen ingatlanokra, így kezdetben kénytelenek voltunk egy megosztott lakásban lakni egy szerencsére nagyon kedves iráni párral, aztán körülbelül egy hónap nagyon intenzív keresés után sikerült saját lakáshoz jutnunk.

Itt nagyon gyakoriak a bérlakások, amit az elsődleges bérlő egy ingatlan kezelő cégtől vesz bérbe, és sokszor maga is tovább adja egy évre bérletbe, így lettünk mi is másodlagos bérlők. Mint minden, a lakásbérlés is nagyon drága itt, mi egy 80 nm-es lakásért 7300 koronát fizetünk, amiben nincs még benne az internet és a villanyszámla. Van viszont az alagsorban mosókonyha, ami először furcsa volt, de hamar megszerettem. Az ingatlankezelő cég nagy rendet tart, pl. mikor kitört a lépcsőházban egy üvegtábla, 24 órán belül megcsináltatták.

Drága az élelmiszer is

Az élelmiszerárak az otthoniakhoz képest szintén elég húzósak (pl. 1l tej 10 korona, 1 kiló kenyér 20 korona körül van), de persze svéd fizetésekből már sokkal könnyebb kifizetni. A benzin jelenleg 15,24 korona, ez nem olyan sokkal több, mint Magyarországon.

A tömegközlekedés a városon belül és a városok között is nagyon jó, és persze a biciklizés is nagyon elterjedt. Mivel én Dániában dolgozom, minden nap átvonatozom az Öresund hídon. Malmö-Koppenhága között az út alig fél óra, és a vonatok nagyon kulturáltak, mindenki tanul vagy dolgozik útközben.

Külön kedvencem az ún. silent zone vagonok, ahol nem lehet beszélgetni vagy telefonálni, hogy az utasok tényleg tudjanak pihenni vagy dolgozni. A 30 napos diákbérletem 1700 korona, amit Malmö körzetében, illetve Dániában az egész Zealand szigeten használhatok a tömegközlekedési eszközökre.

Az angol tudás az alap

Itt Svédországban, és Dániában is mindenki, de tényleg mindenki beszél angolul, ezért ez úgymond alap, ha az ember munkát akar találni, ezzel nem nagyon van előrébb. Az ún. SFI-ben (Svenskundervisning för invandrare= svédoktatás bevándorlók számára) mindenki ingyen tanulhat svédül, ha van ideje, akár heti 5 napban is, vagy munka mellett heti 2-3 napon.

A tapasztalat azt mutatja, hogy rengeteg plusz otthoni munka kell ahhoz, hogy ezek a tanfolyamok tényleg érjenek is valamit, mivel nincs tematika, és igen nagy a fluktuáció a hallgatók között. Én például bekerültem egy olyan csoportba teljesen kezdőként, ahol a legtöbben már hónapokkal előttem elkezdték a tanfolyamot, és elég jól beszélnek. Mindenesetre, ha az ember elszánt, és nyelvet akar tanulni, az ingyenes segítség jól jön, de fel kell készülni, hogy 3-4 hónap is eltelhet a jelentkezés és a tanfolyam kezdete között.

Szakmai lehetőségek

Arról meg nem is érdemes szót ejteni, hogy mekkora a különbség az otthoni és az itteni lehetőségek között szakmailag. Itt van pénz a kutatásra, van pénz a vegyszerekre, vannak lehetőségek, számos nemzetközi kapcsolat, és persze az anyagi biztonság mérhetetlenül jobb légkört generál a munkahelyeken.

Az eltelt egy év alatt egész jól megszoktuk az ittlétet, már nekem sincs honvágyam, pedig az első időszakban nagyon kínzott. Aztán valahogy eldönti az ember magában, hogy túl fog élni, és optimista lesz. Segített persze az elszakadásban az is, hogy a magyarországi helyzet egyre kilátástalanabbá válik, kutatóként nagyjából éhen halni mehetnénk haza.

Ráadásul Svédországnak vannak kétségtelen előnyei. Imádom, hogy olyan tiszta és rendezett minden. Hogy sok a park, a zöld terület, hogy kultúrája van a szabadban sportolásnak, és nagyon szép a táj errefelé. Jó érzés az anyagi biztonság, és az pluszban jó érzés, hogy mindenki más is így él.

Kapcsolatos és munka nélkül ne

Akik fontolgatják a Svédországba költözést, azt tudom mondani, hogy kevés pénzzel, kapcsolatok, munka és nyelvtudás nélkül szerintem szinte reménytelen itt nekikezdeni az új életnek. A legjobb, ha már a kiutazás előtt elrendeződik valami munkalehetőség, ennek hiányában hasznos, ha az ember tud svédül, különben sokáig kell majd keresgetni, és itt fizetés nélkül igen nehezen lehet megélni az otthon összespórolt pénzből.

Viszont ez tipikusan egy olyan ország, ahol hónapról-hónapra félre lehet rakni annyit, hogy az ember előrébb lépjen anyagilag. Akik itt élnek már néhány éve, nem nagyon szenvednek hiányt semmiben, és ehhez nem kell felsővezetőnek lenni, bármilyen tisztességes munkával remek fizetéseket lehet kapni.

Összegezve, ugyan nekem nagyon nehezen indult ez a svéd kaland, de nem bántam meg, hogy belevágtunk, és nem csinálnám vissza semmiképp.”

Akinek felkeltette az érdeklődését az írás, annak ajánlom Kátya blogját, amit ide kattintva érhettek el!

Legyél te is országfelelős! Ahol már ott vagyunk: Ausztria, Ausztrália, Belgium, Brazília, Brunei, Chile, Csehország, Dánia, Egyesült Államok, Franciaország, Hollandia, India, Izland, Izrael, Japán, Kanada, Kanári-szigetek, Mexikó, Nagy-Britannia, Németország, Norvégia, Olaszország, Omán, Spanyolország, Srí Lanka, Svájc, Svédország,  Törökország és Új-Zéland. Jelentkezni (valamint az országfelelősökkel a kapcsolatot felvenni) a hataratkeloKUKAChotmail.com címen lehet.

Olvass és szólj hozzá!

Csak sikeres magyarokkal találkoztam

Ki a hazaáruló?

Meddig tart a szerencsém?

Iskola a határon túl

B-terv nélkül soha

A nők bajszától a zöld borig

Úgy éreztem, többre vagyok hivatott

Két otthonom van, de egy hazám

Egy londoni zsidó pékség titkai

Kihasználtuk az ölünkbe hullott lehetőséget

Különösen szerencsések vagyunk

Az angol menedzser és a fakír

Hogyan béreljünk lakást?