Aki elszegődik egy multihoz, abba az első naptól azt sulykolják: az a jó benne, hogy az adott vállalat értékrendje mentén mindenhol minden ugyanúgy működik – írja Roxy, gyorsan hozzátéve, hogy ez az, ami Spanyolországban (de legalábbis Madridban) egyáltalán nem igaz. Így aztán a mai posztból kiderül, kell-e angolul tudni egy spanyolországi multinál, hogyan kell öltözni, és kell-e cigizni, ha nem cigizel.
(Gyere és csatlakozz hozzánk a Facebook-on! Ha inkább levelet írnál, elmesélnéd a személyes történeted, azt a következő címen teheted meg: hataratkeloKUKAChotmail.com.)
„15 év multis tapasztalat után (ennek nagy része Magyarországról, kisebb része Indiából származik, illetve korábban is volt alkalmam belekóstolni a spanyol multiéletbe, csak nem kaptam annyira töményen, mint most) azt gondolom, hogy mindent, amit a multikról tudok, itt újra kellett definiálnom.
A környezet, (open office, vagyis egy nyitott térben a work-stationok, vagy munkaállomások, ismertebb nevén kaptárok), a beléptető rendszer, az eszközök ugyanazok, mint bárhol máshol, a rendszerek sem különböznek sok mindenben, max. annyiban, hogy akármennyire is az angol a hivatalos nyelve a cégnek, itt még az MS office is spanyolul van (nem lehet megszokni), az egyéb rendszerekről (pl. SAP) nem is beszélve.
Konkrétan, én elmentem egy SAP tanfolyamra spanyolul is, mert bár előtte 3 évig használtam az angol verziót, itt nagyban lassított a munkámon az, hogy keresgélnem kellett az angol menü spanyol megfelelőjét (SAP használóknak: igen, a tranzakciós küzdök azonosak, de ugye tudjuk, hogy ezek erősen az adott cégre használhatóak - tehát lehet más utasítást hajtasz végre ugyanazzal a paranccsal, mint amit eredetileg akartál). Most Oracle-el is dolgozom és ugyanezt tudom elmondani róla - teljesen mindegy, hogy korábban angol verzióban dolgoztál-e már vele, mert itt újra kell tanulni spanyolul.
A „meetingek” (itt: reunión vagy mítin - magyarul megbeszélés, de valójában egy csoport ember ül egy teremben és beszél a semmiről) és a conf-callok (conferencias - konferenciahívások, ahol a semmiről beszélgetés telefonon keresztül zajlik) - szóval ezeken az alap dolgokon kívül minden különbözik.
Nem mindegy a naptár
Kezdjük azzal, hogy míg az otthoni multik nagy része az általuk kiszolgált ország naptára szerint működnek (értsd: magyar nemzeti ünnepeken az emberek többsége bent van, mert az ügyfelének nincs nemzeti ünnepe, de az ügyfél nemzeti ünnepén is dolgozik, mert akkor meg a magyaroknak nincs nemzeti ünnepük), addig itt, teljesen mindegy kit szolgálsz ki, a spanyol naptár szerint dolgoznak.
Ez pedig azt jelenti, hogy az állami ünnepeken felül a vallási, tartományi valamint a helyi (lokális, vagyis városi) ünnepeken nem mennek be dolgozni, és kész. Ha netán valami extra sürgős dolog van, akkor mondjuk a 30 fős csapatból bejön 3 ember, de ekkor már nagyon erősen indokolni kell, hogy miért rontjuk el valakinek a fiestáját.
Az órarend a következő
9:00 – érkezés az irodába
9:30-10:00 – kávészünet
11:30-12:00 - kávészünet 2, esetleg reggeli
14:00-15:00 - ebédszünet
16:30-17:00 - délutáni kávészünet (kávé opcionális)
18:00 - tolleldobás, irány haza
Mivel Spanyolországban a munkahét 39 órából áll, ezért pénteken általában egy órával előbb el lehet menni. Szerencsésebb esetekben (ilyen munkahelyem is volt) pénteken 3-kor vagy akár 2-kor is véget érhet a munkahét.
Amikor minden nap péntek
Még szerencsésebbek azok, akiknek ún. jornada intensiva-juk van, ez azt jelenti, hogy augusztusban MINDEN NAP reggel 9-től délután 2-ig dolgoznak (vagy 3-ig): tehát minden nap péntek! A tesóm akkora mázlista, hogy neki a jornada intensiva (horario de verano - azaz nyári munkarend) július közepétől szeptember közepéig tart.
Természetesen erre az időszakra is teljes fizetés jár, sőt itt az emberek többsége az éves fizetését nem 12, hanem 14 kifizetésben kapja, tehát júliusban és decemberben dupla pénz van és erre jön az esetleges bonus, ha a vállalat azt is fizet.
Augusztusban szinte kötelező elmenni 3 hát szabira, ilyenkor szó szerint megáll az élet, kiürül a város és megtelnek a tengerparti chiringitók (chiringito - a tengerparti kis bodega, ahol inni és falatozni lehet)
Lusták mint a föld
A spanyol munkamorál tartományonként különbözik, mondjuk úgy, hogy a madridiak nem járnak élen a szorgalomban és az ügybuzgóságban, de mondhatjuk úgy is, hogy tisztelet a kivételnek, lusták mint a föld (ellenben pl. a katalánok kifejezetten szorgalmas emberek a tapasztalatom szerint).
Nekik ez a munkahely, ők ide azért járnak be, hogy tudjanak utána fiestázni, jól élni, nem fárasztja magát itt senki azzal, hogy a munka miatt stresszeljen. Ha pl. nem jó számok jönnek ki a teljesítményt illetően, akkor egy vállrándítással elintézik, most mit idegeskedjen ezen?
Itt a folyamatfejlesztést úgy értelmezik, hogy úgy könnyíti meg magának, vagy úgy egyszerűsíti le a munkáját, hogy szimplán nem csinálja meg. És kész. A mottó sokszor szó szerint az, hogy “mañana” (holnap - megjegyzem ezzel a mentalitással Dél-Amerikában is találkoztam), vagyis amit ma megtehetsz, azt holnap is megteheted. Itt minden „tranquilito” (nyugis) és senki nem idegesíti magát semmin.
Ha a jelenlegi munkahelyemet és az embereket Budapestre kellene helyeznem, ez a teljesítmény ott egyenlő lenne az azonnali kirúgással, nem viccelek! Példa: pesti csapatom napi rögzített számlamennyisége standard 130 db volt. Itt ez a szám kb. 30. Vagy: pesti csapat e-mail felelőse a közös boxból (e-mail fiókból) napi minimum 30 mailt fel kellett, hogy dolgozzon - itt az egész 10 fős csapat nem képes erre napi szinten.
A „pár darab”, mint sajátos spanyol fogalom
A „backlog” (lemaradás) fogalma a multiknál az, hogy minden, ami a határidőből kicsúszik, az backlog. Itt nem: itt pl. 5 nappal a határidő utáni dolgok is hevernek feldolgozatlanul, de az nem backlog mert csak pár darab van belőle....( a pár darab fogalmáról is külön nyithatnánk vitát).
Általánosságban elmondható, hogy a spanyol vállalatok mindegyike „overstaffed”, vagyis többen dolgoznak ott, mint kellene. A tesóm tippje szerint minimum 30%-ez az arány, és simán betippelem 50 százalékra.
Úgyhogy sokszor örülök, hogy itt nincs csapatom, mert egyrészt már mindenkit kirúgtam volna, másrészt mindenki utálna, amiért rabszolgahajcsár vagyok, illetve nem, csak más a követelményrendszerem.
Angol? Ugyan már!
A másik megdöbbentő különbség az, hogy amíg mondjuk a világ minden táján a multinál dolgozó emberek 99%-a beszél angolul, mivel az ilyen cégek többségének a kommunikációs nyelve az angol, itt ez az arány, finom szólva is igencsak kevés.
Mondjuk úgy, hogy ha egy munkához kell az angol, akkor Pepitót már akkor is felveszik a munkára, ha egy how are you-t ki tud nyögni, vagy legalábbis látott valaha egy angol nyelvű szöveget.
Az emberek nagy része itt egyszerűen nem beszél angolul, még nagyobb részük nem is hajlandó megtanulni más nyelvet, ez különösen igaz az idősebb generációkra. A mai fiatalok rá vannak kényszerítve a nyelvtudásra, mert válság van, és a cégek is elkezdték komolyabban venni a nyelvtudás megkövetelését, de sok helyen, még ha multi is, sokszor nem tesztelik, legfeljebb megkérdezik a jelöltet, hogy beszél-e angolul....vagy rábízzák a munkaközvetítőkre, hogy teszteljék ők, csakhogy mint arról már korábban írtam a munkaközvetítők sem beszélik az angolt...
Szóval itt, ha valaki a spanyol mellett jól beszél angolul, netán bír egy 3. nyelvet is, akkor igen hamar „vakok közt a félszemű a király”-alapon nagyon messzire tud jutni, és nagyon hamar tud állást is találni.
Hogyan öltözzünk?
Az úgynevezett dress code itt gyakorlatilag új értelmet kap. A multiknál általában a formal (hivatalos - értsd: öltöny, illetve hölgyeknek kosztüm) hétközben, pénteken és nyáron pedig a smart casual (pl. farmer egy inggel, hölgyeknél farmer blúzzal vagy nem túl rövid szoknya egy nem ujjatlan felsővel) a dress code.
A mostani helyemen állandó dress code a smart casual, vagyis gyakorlatilag nem kötelező sem az öltöny sem a kosztüm. A smart casual ellenben itt azt jelenti, hogy mindenki abban jöhet, amiben akar - itt simán jöhet valaki sortban, tréningnadrágban, flip-flop papucsban ujjatlan pólóban (a fiúk is!), úgyhogy az öltözködést illetően is elképesztően lazák…
A szent és sérthetetlen kávészünet
A másik nagyon fontos alapszabály, ha itt dolgozol, hogy kávéra, kollégákkal való beszélgetésre, cigiszünetre (ha nem dohányzol akkor is) mindig kell szakíts időt. Ez itt alapdolog, ha ezt nem teszed, gyakorlatilag nem létezel. Itt nincs kifogás, hacsak nem egy konferenciabeszélgetés közepén vagy...
Mindemellett, amikor éppen nem szüneten vagy, vagy szociális életet élsz, akkor bizony úgy kell tenned, mint aki egész nap koncentráltan dolgozik, vagyis ajánlatos nem látványosan unatkozni. Természetesen a szociális beszélgetésekkor mindig el kell mondani, hogy rengeteg munkád van..(ez mondjuk a világ minden táján alapkövetelmény).
A fentiek mellett itt is, mint a világ minden táján él az a multikkal kapcsolatos kép, hogy itt az emberek halálra dolgozzák magukat kevés pénzért - hát, nem tudom. Biztos van, ahol ez így van, én még ezt nem tapasztaltam, kivéve a kevés pénzt, de az itt nem igaz.
Ráadásul a multinak megvan az előnye, hogy (extrém kivételektől eltekintve, amik lehet hogy léteznek, de én még nem találkoztam velük) itt tisztességesen be vagy jelentve és adott napon a fizetésed ott van a számládon. Szóval valamit, valamiért.
Hát ez a spanyol multiélet, én meg ezt a kis posztot egy péntek délután a munkahelyemen írom és remélem, hogy egyik főnököm sem beszél magyarul (eddig nem tapasztaltam), és egyikük sem olvassa a posztot :o)))”
Legyél te is országfelelős! Ahol már ott vagyunk: Ausztria, Ausztrália, Belgium, Brazília, Brunei, Ciprus, Chile, Csehország, Dánia, Egyesült Államok, Franciaország, Hollandia, India, Izland, Izrael, Japán, Kambodzsa, Kanada, Kanári-szigetek, Málta, Mexikó, Nagy-Britannia, Németország, Norvégia, Olaszország, Omán, Spanyolország, Srí Lanka, Svájc, Svédország, Szingapúr, Törökország és Új-Zéland. Jelentkezni (valamint az országfelelősökkel a kapcsolatot felvenni) a hataratkeloKUKAChotmail.com címen lehet.
Olvass és szólj hozzá!
Magadra számíthatsz, senki másra
Képtelen lennék távkapcsolatban élni
Közölték, hogy nem beszélek elég jól magyarul
Párhuzamos történet, avagy a nyelvet nem szabad feladni
Totális diktatúra a munkahelyen
Pénz nélkül nem lehet elindulni
Utolsó kommentek