Némileg új műfaj mutatkozik be a Határátkelő történetében, ugyanis rendszeres szerzőnk, Eddie ezúttal egy egészen hétköznapi problémával jelentkezik: összeomlott az egyik bank rendszere. Na nem pár napja, hetek óta tart (vagy ha azóta megoldották: tartott) ez az (egyébként tarthatatlan) állapot. Íme, egy villámposzt, ami pillanatképként vet fel egy élethelyzetet.
Ha van kedved hasonló villámposztot írni, ne habozz! Küldd el e-mailben és ígérem, mihamarabb kikerül.
(Gyere és csatlakozz hozzánk a Facebook-on,ahol már több mint 10 ezren vagyunk! Ha inkább levelet írnál, elmesélnéd a személyes történeted, azt a következő címen teheted meg: hataratkeloKUKAChotmail.com.)
„Már a kiutazásomkor megígértem a magyarországi ismerősöknek, hogy nem csak a kolbászos kerítésről fogok mesélni. Ha gáz van, azt sem titkolom el, hiszen semmi értelme nem volna [elsősorban magam elöl] elhazudni a valóságot.
Mire ez a poszt megjelenik, valószínűleg már túl leszünk rajta, de most [július elején] van egy kis fennakadás az egyik írországi bank rendszerében. Június 19-e óta a számlákra beérkező pénzek nem jelennek meg, és ennek megoldását láthatóan nem kapkodják el az illetékesek.
Újabb és újabb közlemények jelennek meg, amelyekben megköszönik az ügyfelek türelmét, de a "normális működéshez való visszatérés" dátuma folyton csúszik.
Ez minket személy szerint nem érint, az itthoni készpénz készletünkkel ki tudjuk húzni egy darabig, de ebben az esetben egy olyan országról beszélünk, ahol a pénzügyi tranzakciók majdnem 100 százaléka online, pontosabban elektronikus úton zajlik.
Tulajdonképpen nincs más választás
A legtöbb szolgáltató szinte megköveteli a "direct debit", azaz a bankszámláról történő számlafizetést, ilyenkor a szolgáltatás összegét minden esetben egy előre közölt időpontban az adott cég levonja a bankszámláról.
Ha valaki nem ezt az utat választja, akkor általában egy 150-300 euró közötti depositot [kauciót] kénytelen befizetni a szolgáltató felé, így tehát "bele vagyunk kényszerítve" a banki ügyletekbe.
Ennek talán megvan az "orwelli" magyarázata is, lehet, hogy a Nagy Testvér minden lépésünket nyomon akarja követni, de az ilyen összeesküvés-elméletekbe most nem rongyolok bele.
Ugyanakkor ez a "kényszerítés" nyilván kényelmet is hordoz magában, hiszen mindössze arra kell figyelni, hogy legyen elég pénz a számlán, és ezekben a napokban pont itt van a bibi.
Mit lépnek a szolgáltatók?
A szolgáltatók minden bizonnyal látják, hogy mi történik ebben a bankban, de ha a számlán nincs elég pénz, és ők nem tudják levonni a nekik járó összeget, akkor az bárhonnan nézve késedelmes fizetésnek számít.
Itt most nem arról van szó, hogy ezt később megterhelik-e mondjuk 10 eurónyi büntetőkamattal [mellesleg szerintem nem, de majd erről később a kommentekben nyilatkozok], hanem a "szabadság" elvesztése az, ami kisebb felháborodást kelt az emberekben.
Hiszen itt a bankszámla nem csupán közüzemi számlák kiegyenlítését jelenti, hanem szó szerint mindent! A fizetések, pótlékok, segélyek, [esetleg céges, néhány ezer eurót jóval meghaladó] átutalások, mind-mind a bank rendszerébe futnak be.
Ismét megemlítem, hogy nincs "sárgacsekk-adó", tehát az embereket minden különösebb tehervállalás nélkül terelték ebbe az irányba.
Itt, ahol a készpénz forgalom szinte a nullával egyenlő, komoly gondokat okozhat még a néhány napos késedelem is, nemhogy az akár egy hónapig elhúzódó rendszer hiba.
Szándékosság vagy igénytelenség?
A második hét után már majdnem mindenkiben felmerült a szándékosság gyanúja, hiszen elég nehezen hihető, hogy olyan informatikai problémával állnak szemben, amit ennyi idő alatt nem tudnak orvosolni.
A másik - a valósághoz talán közelebb álló - magyarázat az lehet, hogy az írek [ahogy már korábban is írtam] igénytelenek, és nagyon lusták.
Ebben az országban meg kell szokni, hogy senki nem kap pánikrohamot, ha nem indul időben a busz, vagy ha - saját példa - két hónapot kell várni az internet bekötésére csak azért, mert az ír telefonszolgáltató "szakembere" egyszerűen figyelmen kívül hagyja a munkalapon található megjegyzést.
A történetet rögtön ellensúlyozom azzal, hogy az áramszolgáltató cégnek elég volt egy telefon, amelyben közöltem velük, hogy baj van.
A megoldás nagyon egyszerű volt. Az emailben kapott számlát kinyomtattam, azon volt egy vonalkód, ezt a közeli postán leolvasták, és simán, készpénzben teljesíthettem a követelést.
Nem lett belőle politikai harc
Nem omlik össze – teljesen - a világ, de azért az elgondolkodtató, hogy 2012-ben, egy nyugat-európai országban [a világszerte érezhető bank-bizalmi válság közepén] hogyan engedhet meg magának egy ilyen baklövést bármelyik pénzintézet.
Ez a poszt - az eddigiekhez képest - rövid volt, és nem titkolt szándékkal azért íródott, hogy megcáfoljam az engem elfogultsággal vádoló olvasóimat.
Egyetlen pillanatig sem állítom, hogy itt minden tökéletes, de azt így a végére meg kell jegyeznem, hogy az emberek – érthető - elégedetlenségén túlmenően itt ez a probléma sem zilálja szét a közhangulatot, nem vezet politikai sárdobáláshoz, még kevésbé egymás hibáztatásához.
Nyugodtan, csendesen, olykor-olykor talán kissé zsörtölődve, de alapjában véve mégis jókedvűen telnek a hétköznapok.”
Legyél te is országfelelős! Ahol már ott vagyunk: Ausztria, Ausztrália, Belgium, Brazília, Brunei, Ciprus, Chile, Csehország, Dánia, Egyesült Államok, Franciaország, Hollandia, India, Izland, Izrael, Japán, Kambodzsa, Kanada, Kanári-szigetek, Málta, Mexikó, Nagy-Britannia, Németország, Norvégia, Olaszország, Omán, Spanyolország, Srí Lanka, Svájc, Svédország, Szingapúr, Törökország és Új-Zéland. Jelentkezni (valamint az országfelelősökkel a kapcsolatot felvenni) a hataratkeloKUKAChotmail.com címen lehet.
Olvass és szólj hozzá!
De (nem) nehéz az iskolatáska...
Már alig várom, hogy otthon legyen
Ausztria – újrakezdés 50 felett
Lelassulni ehhez az életformához
Összespóroltam annyit, hogy elinduljak
Meg kellene próbálni Brazíliát
Kiábrándultam a magyar mentalitásból
Utolsó kommentek