A múltkorában igen komoly vihart kavart Eddie írországi posztja, ma ismét ő következik, ezúttal egy részletes beszámolóval lakhatásról, árakról, munkavállalásról és persze mindannyiunkról, magyarokról általában. Jó kis olvasmány, annyit ígérhetek!
(Gyere és csatlakozz hozzánk a Facebook-on! Ha inkább levelet írnál, elmesélnéd a személyes történeted, azt a következő címen teheted meg: hataratkeloKUKAChotmail.com.)
„A Kis Herceg óta tudjuk, hogy az emberek imádják a számokat. Sokkal jobban érdekli őket, mint az, hogy hogyan érezzük magunkat. Megpróbálom nektek csokorba szedni a dublini árakat, hétköznapokat.
Lakni kell valahol
A PPSN [Personal Public Service Number] megkéréséhez két dolgot kell igazolni. Az egyik a személyazonosságod [ez gyakorlatilag mindig az útlevél, a magyar személyi igazolványt kevés helyen fogadják el, a bankok például egyáltalán nem], a másik a lakhelyed, amelyről a mindenkori landlordod [főbérlőd] ad ki igazolást.
Ez a gyakorlatban úgy működik, hogy vagy van már kint ismerősöd, aki segít ennek a beszerzésében [magyarul ö fogja megkérni a saját főbérlőjét, hogy írjon neked egy ilyet], vagy egyszerűen csak bérelsz egy szobát [lakást még nem tudsz, erről mindjárt bővebben], és a lakótársad ír egy ilyen papírt, ő fogja aláírni, az irodában nem foglalkoznak vele.
Ha ez megvan, akkor nagyjából 1-2 héten belül [a fenti címre] megkapod a saját PPS számodat, ami a későbbiekben a legfontosabb okmányod lesz. Ez itt egyben az adószám, ezzel tudod igazolni, hogy hivatalosan tartózkodsz az országban, ezzel tudsz bankszámlát nyitni, ez alapján könyvel a munkáltató. Ez egy személyes azonosító jel, nincs szükség egyéb papírra, de ezt gondosan őrizd meg! Ki ne add a kezedből!
Nem lehet lezsírozni
Keresned kell egy szobát. Lakást általában csak referenciával tudsz bérelni, az meg ugye még nincs, tehát marad a szoba. Egyszer azt mondta egy okos barátom, hogy ö majd kijön ide, és vesz referenciát. Ez nem Magyarország, tehát ezt a "lezsírozom Mucikával, hogy egy ötvenesért tolja ide a rokkant kártyámat" szisztémát felejtsd is el!
Ha szobát bérelsz, akkor több helyen is találhatsz ajánlatot, többek között az iwiw-en. Azonban a magyarokkal nagyon vigyázz! Sokszor ugyanazon a környéken 50-70 euróval is magasabb árat kérnek, mintha egy kis utána járással az itteni ingatlanos oldalon találtál volna valamit.
A szobaárak 250-450 euró között mozognak, attól függően, hogy single vagy double. Single egyszemélyes ágy, double kétszemélyes ágy, és egy kicsit tágasabb tér. A deposit [kaució] összege 1 havi díj szokott lenni, szobáknál és lakásoknál egyaránt.
A magyarokról
Ne csapd be magad azzal, hogy kizárólag magyaroknál keresel szobát, mert több buktatója is van. Az első, hogy a reményeiddel ellentétben semmilyen segítséget nem fogsz kapni tőlük. Ti itt nem egy "egy országból jöttünk, összetartozunk" játékot fogtok játszani.
Ők már itt vannak, kitaposták maguknak az utat, nem fogják hagyni, hogy ez veszélybe kerüljön. Ez a meccs oda-vissza érvényes.
Nem csak az itt élő magyarokat húzom le ezzel, hiszen sokan vannak, akik a már kint élők hátán akarnak felkapaszkodni. Többek között ez lehet az oka annak, hogy sokan [még az igazán barátságos és segítőkész emberek is] kerülik a magyarokat.
A leggyakrabban elhangzó kérdések tetszőleges sorrendben ugyanis a következők: "Mióta vagy itt? Van munkád? Hogy szerezted? Van felvétel? Mennyit keresel?" Mindkét oldalról nézve gusztustalan.
Melóval kapcsolatban ne kajáld meg azt a szöveget, hogy "mindjárt hívom egy haveromat, és ő majd rögtön szól, ha van valami". Csak az idődet és ezzel párhuzamosan a pénzedet pazarlod. A saját gesztenyédet neked kell kikaparnod.
A magyarokhoz húzás másik hátulütője, hogy el fogod engedni magad, és nem fektetsz majd elég nagy hangsúlyt az angol nyelv gyakorlására!
Tetszeni fog, hogy otthoni dolgokról sztorizgathatsz, jó érzés lesz, hogy vannak "sorstársaid", kicsit enyhül a kezdeti szorongás, de nagyon nagy csapda. Ha már kijöttél, akkor ne nosztalgiázz, hanem gőzerővel dolgozz azon, hogy ide beilleszkedj!
A szobabérlés hátrányai
Ha szobát bérelsz, akkor számolnod kell ennek a kényelmetlenségeivel. Mindig lesz valaki, aki éppen akkor főz, amikor te akarsz. Mindig lesz a közösen használt nappali foteljében ottfelejtett szennyes, amit kerülgetned kell. A mosógép pont akkor lesz tele, amikor te is mosnál, és már rég lejárt, de meg kell várnod, amíg a lakótársad hajlandó kiszedni a cuccait. Ki is dobálhatod belőle, de akkor jön a feszkó.
Előfordulhat, hogy a kajádba belenyúlnak a megkérdezésed nélkül. Ha csak egy fürdőszoba van, akkor lehet, hogy egy fárasztó munkanap után várnod kell a sorodra. Ha nyugodt pihenésre vágysz, akkor lehet, hogy egy "barbecue-party" szétcseszi a tervedet.
Sokszor neked kell kicserélni a mások által elhasznált klotyópapírt. Állandó lehet a higiéniás gond a fürdőben. Simán egymás torkának tudtok ugrani azon, hogy ki használta el a konyhában a papírtörlőt, és ha esetleg te vagy a soros, aki megveszi a közös cuccokat, akkor ezt vagy azt miért nem 20 centtel olcsóbban szereztél be.
[Sajnos volt olyan magyar lakótársnőm, aki havi 1800 eurót keresett, a legnagyobb életcélja az új szilikoncicije volt, simán megvette magának napi szinten a 10-15 eurós borocskákat, de ilyen tételen volt kiakadva]. És talán nem utolsó szempont az sem, hogy szeretkezni sem tudsz egy olyan igazán hangosan egészségeset.
Szóval a szobabérlés elsősorban annak az újhullámos generációnak pálya, akiknek a lecsövesedett élet alapból is trendi. El lehet tölteni éveket is így, ha van benned kitartás, és a költségek minimalizálása a lényeg [tehát visszatelepülési céllal össze akarsz gyüjteni annyi pénzt, amennyit csak tudsz], de azt fogadd el, hogy ez nem élet! Amikor 7-8 órai kemény meló után hazaérsz, akkor nem biztos, hogy erre vágysz.
Ebben a szakaszban sokan feladják, hiszen az élet minősége látszólag jóval az otthoni szint alatt marad[hat], ahol híg trutyi ugyan minden, de mégsem kellett elviselni a sok vadidegen idiótát.
Másokkal sem jobb
Amúgy ezek akkor is gondot okoznak, ha esetleg más nemzetiségiekkel költözöl össze, csak akkor még rájön egy lapáttal a nemzettudat is, szidni fogod a lengyeleket, ukránokat, szlovákokat, hovatovább az íreket, noha nem [csak] a származásukkal van gond, hanem az együttélés addig meg nem tapasztalt problémái fognak rád zúdulni. Ha túl vagy néhány hónap szobázáson, akkor tovább léphetsz.
Beszélsz a landlorddal [amit már a szoba elfoglalásakor is érdemes megtenned, mert a lakótársak nem tulajdonosok, tehát nem árt, ha bemutatkozol a tulajnak is, amikor megérkezel].
Ha nem volt veled semmi gond [fizettél rendesen, nem akartál senkit sem átverni, nem voltál balhés], akkor kapsz tőle egy referenciát, azzal már szabadabban mozoghatsz, ha saját lakást keresel. Sok az ügynökség, de ne félj tőlük, itt ez rendesen működik.
A minimális szerződési idő általában 1 év szokott lenni, de ez csökkenthető, hiszen senki sem tudja, hogy mi lesz 1 év múlva. Ekkor már remélhetőleg van munkád, ha nincs, akkor már úgyis elfogyott a pénzed, és már újra a hazai terepen kínlódsz. :)
Ebben a stádiumban már semmiképpen ne magyarokon keresztül keress lakást, meg tudod oldani magadnak is. Ugyanúgy, mintha otthon tennéd, csak angolul.
Hogyan béreljünk lakást?
Kinézel egy pecót, lebeszéled a találkát, viszed a banki referenciádat [megkéred a vezető bankfióktól, hogy van náluk számlád], esetleg kérsz referenciát a munkáltatótól is, elmondod, hogy te rendesen melózol, marhára tetszik a lakás, szeretnél szerződést kötni.
Az árakból ritkán engednek, tehát ha alkudni akarsz, akkor inkább a kötelező időt próbáld csökkenteni.
Egy studio-apartmant [értsd: szoba-konyha egy helyiségben, általában zuhanyfülkés, kismosdós lakást] környéktől függően 500-700 euró között már találsz, de légy résen! Dublinnak is megvan a maga "nyóckere", ahová inkább be se tedd a lábad. Erről a helyi íreknél tájékozódj, addigra már szinte biztosan lesz legalább egy-két olyan ír ismerősöd, akik tudnak segíteni. Sokszor adnak ki úgy is lakást, hogy a fürdő közös, ennek hátrányait nem kezdem újra részletezni.
Ha "új építésű" apartmant keresel, ami 1 hálószobás, de már van hozzá egy nappali is, esetleg zuhanytálca helyett kényelmesebb fürdőkád, akkor simán belefuthatsz 850-1100 eurós árakba is.
A lakásbérlés sajnos elég drága itt, de arányait tekintve mégsem annyira. Ha hosszabb távra tervezel, akkor mindenképpen érdemes külön költöznöd. Egyrészt a nyugalom sokat számít, másrészt egyre inkább belekényszeríted magad az önállóságba.
A számlák mindig a te nevedre jönnek, elég egy telefon az aktuális szolgáltatóhoz, és már írják is át a nevedre az órákat. Egyébiránt a bankszámla nyitáshoz is a resident állapotot kell igazolni, tehát már egy szobabérlésnél sem árt, ha valami számla [akár csak egy internet] a te nevedre jön.
A rezsi többnyire kéthavonta fizetendő, nyilván fogyasztástól függ, de egy téli időszakban nagyjából 300 eurót lehet számolni, azaz 150 euró/hó. Ez gázból és/vagy villanyból tevődik össze, ezen kívül a rent [bérleti díj] tartalmaz mindent. Vízdíj, közös költség nincs. A szigetelések nagyon rosszak, a lakások zöme "papírfalú", egyszerű gipszkarton megoldások.
Venni vagy bérelni?
A lakásvásárlás szerintem agyament dolog. Egy átlag 1 hálószobás lakás 160-250 ezer euró körül mozog, bitang drága. Nagyon sok emberben benne van a magyar reflex, hogy "inkább fizetem a sajátomat, mintsem hogy havonta kidobáljam a pénzt albérletre", de ennek itt semmi értelme. Egyrészt a 25 éves hitel itt is 25 év, ki tudja, hogy mi történik addig.
Másrészt, ha bérelsz, akkor sokkal mobilabb vagy, hiszen a melóhelyed is változhat, így simán "utánaköltözhetsz", és még az is lehet, hogy később ismét országot váltasz. Senkinek nem kötelező sem a "hazájában", sem máshol megrohadni, ha ott nem érzi jól magát.
Az ilyen esetekben egy lakóingatlan birtoklása biztosan nehezebbé teszi a szabad gondolkodást. Az előző postban már írtam, hogy a bérlemények itt nagyon stabilak, a szerződés mindkét felet egyaránt köti, kevés az átverés.
Árak
A kaja sok esetben olcsóbb, mint otthon, manapság már innen küldenek haza cuccokat a magyarok, és nem fordítva. Okosan kell vásárolni, nem kell agyatlanul szórni a pénzt, és akkor itt is lehet spórolni. Mindazonáltal nem szorulsz rá, hogy ne vedd meg, amit megkívánsz, csak azt is lehet ésszel csinálni.
A cigi, alkohol nagyon drága, én egyikkel sem élek, de akinek ilyen igényei vannak, annak hamar el fog szaladni a fizuja. A kajákról még annyit, hogy elég sok minden nincsen [pontosabban csak lengyel boltokban van], amit otthon megszoktál, az éghajlatból adódóan a gyümölcsök importálva vannak, ízük szinte semmi, a zöldségek között is van hasonlóan gagyi, de azért egy idő után meg lehet találni a paprikás csirke ízvilágot.
A kenyér- és pékáru választék nagyon gyenge, otthon megszokott ropogós fehér kenyeret, kakaós csigát, túrós batyut itt nehezen fogsz találni. Cukrászda sincs [inkább kávézók vannak, ahol árulnak sütit is, többnyire citromos, narancsos], úgyhogy a krémes, Rákóczi-túrós felejtős.
Az írek nemcsak "igénytelenek", hanem elképesztően lusták is, ebből eredően virágzó üzletág a take away [elviteles, vagy házhoz szállítással foglalkozó] kajálda. Sok az előre fűszerezett termék, de az olyan is.
Ha minden hónapban telerakod a hűtődet [szobabérlésnél erre nem sok esélyed van, mert maximum egy polcot kapsz az egyik frigóban], nem gyorséttermekben zabálsz, hanem otthon főzőcskézel, nem veszed meg az előre megcsinált, drága szendót, hanem otthon készíted el a tízóraidat, tehát ha ügyesen és megfontoltan élsz, akkor a kajára nagyjából 150 eurót fogsz költeni egy hónapban, de akkor ebben gazdag étkezések vannak [gyümölcs, zöldség, hús, főtt étel, nasi], tehát ez a költség is faragható, egyéni pocakhoz mérten.
Közlekedés
A tömegközlekedésről sajnos nem sokat tudok írni, mert autóval járok, de a bérletárakat nézve nagyjából 100 eurót lehet számolni havonta. Ha tévednék, akkor elnézést kérek, de akkor sem lehet nagyobb a különbség + - 20 eurónál.
A kocsik nagyon olcsók, egy 10-12 éves középkategóriás autó cca. 1000 euró [nem egészen 1 havi kereset], de lehetőleg ezt se magyartól vedd, mert tuti, hogy találsz olcsóbban, mint amennyiért ő akarja adni neked.
A biztosítás [ha nem tudsz otthonról angol nyelvre fordított bónusz igazolást hozni, akkor] elég drága, de még így is csak havi 50-70 eurókról beszélünk. Sose számold át a pénzt forintra, mert itt élsz, tehát itt kell fizetned az itteni árakat. Viszont ha arányokat nézel, akkor rájössz, hogy itt sokkal jobban jársz.
Például a benzin itt is drágább lett, cca. 1 euró 70 cent literje, de ha az órabérekhez képest nézed, akkor még mindig nem súlyos. Aztán van még az útadó, az cca. 100 euró/negyed év, tehát 35 euró/hó, köbcentitől függően.
Ha egy kétliteres Subaruval akarsz izmozni, mert te vagy a jani, akkor fizess. :) A kocsi amúgy - ha nem is létszükséglet, de - elég fontos. Sok munkahely kéri a saját autót, mert esetleg a munkakezdés időpontja korai, és a "BKV" itt a hajnali órákban eléggé hézagos. Későn ébredő, lustálkodó város. :)
Nem biztos a 40 óra
Volt egy korábbi írországi posztoló, aki nagy marhaságot írt. Írországban nincs klasszikus értelemben vett minimálbér. Minimál-órabér van, ami nem ugyanaz. Ez 8,65 euró, de mivel az állások jelentős része most már part-time, azaz "másodállás" besorolású, így a munkáltatótól függ, hogy egy héten hány órát ad.
Ugye heti [néha kétheti] fizetésekről beszélünk. Tehát hiába vagy pincér, vagy takarító, vagy bármi, ez nem jelenti azt, hogy 40 órát fogsz dolgozni hetente. Lehet, hogy az egyik héten melózol 36 órát, de a következő héten csak 1 napot kapsz, és lesz mondjuk 8 órád. Ehhez a "bizonytalansághoz" elég nehéz hozzászokni, de azért nem olyan ijesztő, mint amilyennek elsőre hangzik.
A lényeg [ahogy már korábban is írtam] a maximálisan rugalmas hozzáállás. Magyarul kutya vagy, akit kedvére rángat a "bevándorlót kihasználó" kapitalista rendszer, csak nem mindegy, hogy mennyiért. Mellesleg otthon még ennél is rövidebb pórázra fogott kutya vagy, csak ott székletért-vizeletért. Ha itt a heti 30 órád megvan, akkor már jó vagy. A végén majd matekozunk.
Ha okos vagy, jól beszéled a nyelvet, elkezdesz itt tanulni, és aztán megfogsz valami spéci pozíciót, abban az esetben már úgyis megajánlanak egy fix éves bért, ami már jóval a minimál-órabér felett lesz.
Magyarokról, és a többiekről
A munkahelyekről annyit, hogy a magyarokra egy másodpercig se számíts! Soha! Ahogy megérkezel, fúrnak, taposnak, harapnak, az összetartást felejtsd el! Ilyen nép, ez van, ezt kell szeretni. Aki ennek ellenére büszke a magyarságára, annak gratulálok!
Sok gond lehet még az egyéb kelet-európaival is, hiszen ugyanabban a rendszerben nőttek fel. A legveszélyesebb, ha valami "otthon még utolsó senki" ember kerül valamilyen menedzseri [üzletvezetői] pozícióba. Ilyenkor mindenkiből előjön a "mi az anyját akar, hiszen ö is csak egy mocskos bevándorló" érzés.
Ha egy ír főnök szívat, azt hamarabb lenyeled, mintha ugyanezt egy indiai, pakisztáni, afgán, magyar, ruszki, vagy éppen egy "szőröstalpú" román csinálja veled. Az üzletvezetői posztba került emberek amúgy is elveszítik a kapcsolatot a valósággal, teljes odaadással szolgálják a multit, remek cégkatonák, ebből adódóan általában nem százasok.
Azonban egy valamit sose felejts el! Bárki is a főnököd, az beszél annyira angolul, hogy oda tudta könyökölni magát. Ha vitás helyzet van, akkor védd meg magad!
Az oktatásról és az egészségügyről mindössze ismerősöktől összeszedett részinformációm vannak, így ebben a két témában nem tudok segíteni, mert semmiképpen sem szeretnék butaságokat írni.
Ami biztos, hogy van orvoslátogatási [vizit] díj, ennek összege 50 euró, de ha a háziorvos utal tovább szakrendelésre, akkor az már ingyenes. Vannak magyar orvosok is [háziorvos, fogorvos, nőgyógyász], tehát nem kell attól tartani, hogy esetleg idegen nyelven nem tudod pontosan megfogalmazni a panaszaidat.
Összesítve tehát...
A lakás 650 [és akkor már önálló életről beszélek], a rezsi [télen] 150, a kaja 150, közlekedés legyen 100 euró/hó, azaz cca. 1050 euró/hó az alapfenntartásod. Ha ezt visszaosztod a 8,65-tel, akkor ehhez 122 órai meló kell, azaz heti 30.
Innen nézve már nem is olyan vészes, ha nem dolgozol 40 órát. Természetesen elnagyoltam az árakat, ha nagyon belehúznék, akkor még találnék 150-250 eurót, amit meg lehet fogni.
Ha friss hús vagy, és az a kérdésed, hogy mennyi a minimum összeg, amivel el kell indulnod, akkor én is azt mondanám, hogy legalább 3 hónap tartalék, azaz nagyjából [szobabérléssel, és ezzel együtt alacsonyabb rezsivel számolva] 2000 euró, árfolyamtól függően cca. 550-600 ezer forint.
Három hónap
Három hónap alatt meglátod, hogy egyáltalán tetszik-e az ország. Három hónap alatt csak akkor nem találsz munkát, ha nem beszélsz angolul, ha válogatsz, vagy ha nem is akarsz dolgozni. Három hónap pont elég arra, hogy kiderüljön, mennyire vagy kemény.
Ha sokat nyafogsz, ha nem bírod a klímát, ha úgy érzed, hogy te ehhez kevés vagy, vagy ha egyszerűen csak nem tetszetős a jövőkép, akkor még mindig csak fél millát buktál, ami azért egy emberöltőt tekintve nem nagy összeg. Viszont elmondhatod, hogy megpróbáltad!
Ha bejön a dolog, akkor már az első heti fizetési papírod után mosolyogni fogsz, és rájössz, hogy amit rászántál az indulásra, az hamar meg fog térülni. Aztán amikor pár hónap múlva egy szimpla alapbérből azon gondolkodsz, hogy átugorjál-e mondjuk valamelyik közeli mediterrán szigetre egy hetet pihenni, és mindehhez nem kell a sárga csekkjeiddel [és annak adójával] sakkoznod, akkor a pozitív spirál már működik is.
Hamar el lehet jutni abba az állapotba, hogy "Úristen, miért nem léptem hamarabb!". Minden rajtad múlik!
Sokan írták, hogy ugyanezzel az energia befektetéssel otthon is lehet boldogulni. Nekik írom, hogy ők maradjanak szépen otthon, és boldoguljanak! Kell oda az emberanyag, akiktől majd be lehet szedni a járdakoptatási-adót.
Adómentesen
Az itteni fizetés ezen a szinten "adómentes", hiszen itt van adójóváírás [tax credit], és ennek az összege 63 euró/hét. Ez azt jelenti, hogy ha keresel 300 eurót egy héten, annak van egy 20%-os adóvonzata, az ugye 60 euró, de az állam ebből 63-at vállal [ez alanyi jogon, minden residentnek jár], tehát nem adózol! Ha 400-at keresel, akkor annak az adója 80 euró, ebböl lejön a 63, tehát csak 17 eurót fogsz adózni. Vili, ugye? :)
Azért számoljuk már ki gyorsan... Ha keresel heti 400 eurót [ami már itt is jó pénz], és abból valójában csak 17 eurót vonnak le, akkor az 4,25%-os adó! Aztán van még egy minimális szoci járulék és tb, de mindkettő mindössze pár százaléknyi, alig észrevehető. Egy [bruttó] 300 eurós heti fizetésből nagyjából 290-et készhez kapsz!
Banki költséged nincs, a készpénzfelvétel [bármelyik bank ATM-ből] ingyenes, számlavezetési díj nincs, átutalási díj nincs. Vannak "vaskalapos" és nagyon rugalmas bankok is, előbbiben szűkebbek a lehetőségek, például a dombornyomott kártya nehezen igényelhető, utóbbiban simán kiadják.
Debit kártyáról beszélünk, ami már bármilyen internetes tranzakcióhoz használható, de nem tartozik hozzá hitelkeret. Ennek a díja 2,5-5 euró/év, de ez itt nem a bankot élteti, hanem az államhoz folyik be, úgynevezett Government Stamp Duty. Semmiképpen sem akkora összeg, hogy ennél többet beszéljünk róla. :)
A telefonköltség minimális, a Tesco Mobile magyarországi vezetékes vonalra 1 cent/perc! Bármilyen szolgáltatót választasz, a hálózaton belüli hívás 24 órában ingyenes. Telefonadó nincs!
Az autóvásárlásról már mások is írtak. Kitöltöd a forgalmi hátulján az adatokat, és [65 centért] postára adod, majd 1 héten belül a közlekedési hatóság megküldi a nevedre kiállított forgalmit. Okmányiroda nincs, így illetékek, átírási költségek sincsenek.
Az élelmiszerek árában a legtöbb esetben nincs áfa, ugyanígy a gyógyszerek esetében sem. Az eddigi blokkok tanulsága szerint [mivel tételesen fel van sorolva] egy átlagos 60 eurós Lidl nagybevásárlás cca. 3-4 eurónyi áfát tartalmaz, ami kevesebb, mint 7%. Nem 27! Így a megkeresett pénzed nemcsak számszerűen, hanem reálértékben is több!
Nem anyagi okok
Tudom, hogy ez sok otthon "élő" magyarnak fájdalmas pont, de azért az elgondolkodtató, hogy itt század annyi terhet nem raknak az emberek vállára, mégis működik az ország.
Itt is van IMF hitel [nem is kevés, 85 milliárd euró!], mégsem az "alja melóson" hajtják be. Hozzáteszem, hogy itt a legkisebb "megszorításra" is nagy tömegek mozdulnak meg, és itt most nem kívánnám kielemezni, hogy mi történt ebben az országban, amikor recesszió volt, és sok ír hátat fordított a hazájának. Nem a múlton kell rágódni, hiszen a jelenben élünk!
A magyarországi fullos lehúzást itt egyszerűen nem lehetne megtenni. Ennek ellenére még mindig van olyan otthoni ismerősöm, aki teljes odaadással hisz abban, hogy egyszer majd ott is minden jó lesz. Hát bocs, de nekem erre nincs időm.
Azoknak is csak drukkolni tudok, akik itt összeraknak egy kis pénzt, és majd otthon "megforgatják". Abban a gazdasági környezetben maximum a kést lehet forgatni a vajban.
Itt az élet rém egyszerű. Bármilyen is a meló, a szürke hétköznapok eszméletlenül nyugodtak. Ennél jobb szót két éve nem találok, és ez a nyugalom nekem simán megéri az esetleges nehézségeket. Tehát még egyszer megismétlem: nem kizárólag anyagi okok vezérelhetnek valakit az országváltásban!
Elképzelhető [még ha ezzel a szomorú ténnyel sokan nem is akarnak szembenézni], hogy vannak emberek, akiknek a magyarországi közhangulatból van elegük, és inkább élnek idegen földön, csak ne kelljen már a sok nyöszörgést hallgatni. Ennek semmi köze nincs a történelmi szálakhoz, nem kell újra felböfögni Trianont, ez pusztán a mai állapot tükörképe!
Remélem, hogy az írásom sokat segít a leendő határátkelőknek! Az világossá válhatott, hogy a példákat olyan emberekre szabtam, akik képesek tenni valamit a saját életükért, és nem másoktól várják a megoldást.
A NYELVTUDÁS ELENGEDHETETLEN!
Ha az nincs, akkor ne is álmodj semmiről! Az előző posztom kommentjeiből kiindulva azonban már nem is csodálkozom annyira, hogy a nyelvtanulás nem megy, hiszen néha még az alapvető szövegértelmezéssel is gond van.
Itt jegyzem meg [a gyengébbek kedvéért], hogy egyetlen napot sem töltöttem börtönben, a kifejezést ironikusan használtam, csak sokaknak nem ment át a belső szótárán.
A magyar nyelv feleslegessé válásáról szóló mondatom után is raktam egy smiley-t, ami valahogy elkerülte a kötekedő tömeg figyelmét. Természetesen én is szeretem és tisztelem a magyar irodalmat, és annak minden képviselőjét, de sajnos 2012-ben ezzel nem lehet fizetni.
Tudom, hogy ez nagyon anyagias hozzáállás, de mai napság szinte mindenki a túlélés valamilyen formáját űzi. Elvadult világban élünk, termékek vagyunk csupán, csak itt egy kicsit jobb rajtunk az árcímke.
Továbbá ismét hangsúlyozom, hogy a foglalkozásom a cikk szempontjából teljesen érdektelen, lehetek én sikeres vállalkozó, vagy éppen lesérült focista, de akár építész is. Ha valakinek ezen a ponton elakad a lemez, és az istennek sem tud ezen túllépni, akkor azt külön sajnálom.
Nem csak az urak
Ehhez szorosan kapcsolódik, hogy minden elismerésem azon "segédmunkásoké", akik nem kizárólag egy jogi- vagy közgazdász diplomában látják a megoldást, hanem segítenek másoknak például új otthonhoz jutni, még ha ezt maltert cipelve, kétkezi munkával [és nem pedig rögtön művezetőként] teszik is.
A kenyér sem magától kerül a sütőbe, hiszen a péknek is lehet segédje, a villamost is ember vezeti, a szemetünket is elviszi valaki. Ezen foglalkozásokat űző emberek sem kevesebbek a "tanult szakmunkásoknál" vagy a diplomával rendelkező [de a használható nyelvtudást nélkülöző] társaiknál! "Ha a szolga nem szarik, az úr nem eszik."
Minden kritikát és észrevételt szívesen fogadok, de mielőtt leharapnád a fejem és kitagadnál a közösségből, először azon gondolkodj el, hogy én legalább vettem a fáradtságot, hogy a magam módján segíteni próbáljak. Ha ez nem tetszik, akkor inkább bölcsen hallgass! Még mindig jobb, mintha saját magadat égetnéd be azzal, hogy engem próbálsz fikázni.
A keresetemről, lehetőségeimről ne is kérdezzetek, ne legyetek "nagyonmagyarok". Nem kell állandóan a másik zsebében turkálni! Csak magatokkal törődjetek, tanuljatok nyelveket, és kívánom mindenkinek, hogy mielőbb találja meg a számítását, a saját motivációját, hajtóerejét!”
Legyél te is országfelelős! Ahol már ott vagyunk: Ausztria, Ausztrália, Belgium, Brazília, Brunei, Ciprus, Chile, Csehország, Dánia, Egyesült Államok, Franciaország, Hollandia, India, Izland, Izrael, Japán, Kambodzsa, Kanada, Kanári-szigetek, Málta, Mexikó, Nagy-Britannia, Németország, Norvégia, Olaszország, Omán, Spanyolország, Srí Lanka, Svájc, Svédország, Szingapúr, Törökország és Új-Zéland. Jelentkezni (valamint az országfelelősökkel a kapcsolatot felvenni) a hataratkeloKUKAChotmail.com címen lehet.
Olvass és szólj hozzá!
Pénz nélkül nem lehet elindulni
Élet a kazahsztáni olajmezőkön
Minél több lehetőséget teremteni
A rabszolgák, a félistenek és a többiek
Végre megtaláltam a számításaimat
A határátkelés otthon kezdődik
Utolsó kommentek