Sokan érzik jó pénzkereseti lehetőségnek és nagy kalandnak a munkát a nagy óceánjárókon. Ami persze igaz is lehet, ugyanakkor itt is rengeteg olyan dolog van, amit jó előre tudni és amit nem feltétlenül mondanak el a közvetítő cégek. Ezért is öröm János írása, aki saját tapasztalatait meséli el, és ez még olyasvalaki számára is nagyon érdekes volt, aki soha nem dolgozott ilyen helyen és már nem is nagyon fog – mondjuk én. Szóval jöjjenek a titkok és trükkök, a felkészüléstől a megfelelő cipő kiválasztásáig.
(Gyere és csatlakozz hozzánk a Facebook-on, ahol már több mint 10 ezren vagyunk! Ha inkább levelet írnál, elmesélnéd a személyes történeted, azt a következő címen teheted meg: hataratkeloKUKAChotmail.com.)
„Először tizenhét évesen olvastam a tengerjáró luxushajók világáról. Fiatalon, naivan, lenyűgözött az, amit róluk olvastam. Csillogás, luxus, sok pénz, sok munka, megbecsülés, kalandok, egzotikus tájak, érdekes emberek, jó bulik. Aztán amikor huszonnégy évesen végigcsináltam egy szerződést, megfogadtam, hogy soha többet… Egészen más volt, mint amit annak idején olvastam róla.
Sajnos 2012-ben a hazai helyzet úgy hozta, hogy ismét mennem kellett, ismét belevágtam. A magas munkanélküliség, a kilátástalanság, a diákhitel tartozás, és még sorolhatnám az okokat, de ezeket szerintem mindenki ismeri. Igaz, most már tudtam, hogy mit várhatok, mire kell számítanom. De így sem volt egyszerű.
Nem maradhatsz akármeddig
Ha ma valaki hajón akar dolgozni, akkor egy módon tud kijutni, közvetítő cégen keresztül. Hajón nem lehet a végtelenségig dolgozni, a szerződések általában 4-6 hónapra szólnak, bizonyos cégeknél vagy pozícióknál 8-9 hónap is lehet. Ha a szerződés lejár, az illetőt hazaküldik. Sokan megkérdezték, hogy miért jöttem haza, miért nem maradtam kint. Hajón nem lehet addig maradni, ameddig a kedvem tartja. De kezdjük az elején!
Óceánjáró luxushajón dolgozni nem ugyanolyan, mint külföldön, szárazföldön valamilyen szakterületen elhelyezkedni. Többek között azért nem, mert itt minden nap munka van, napi 10-14 óra, vagy akár több is előfordulhat. Teljesen mindegy, hogy ünnepnap van, rossz az idő, vagy akármi más. Dolgozni kell menni. A vendégek a hajón vannak, és nekik nem lehet azt mondani, hogy: „Bocsi, ma nincsen kedvem…inkább kiveszek egy szabadnapot” Ott nincsen szabadnap, még május 1-én, a munka ünnepén is dolgozni kell.
Hajóra általában a következő indokokkal mennek dolgozni a fiatalok: pénz illetve sok pénz, világlátás, nyelvtanulás, érdekes emberek megismerése, karrierépítés, kaland. Sajnos nagyon sok embernél, akik ilyen és ehhez hasonló álmokkal érkeznek meg, nagyon hamar, és nagyon fájdalmasan érkezik a kijózanító valóság.
Egzotikus tájak – ha látod...
Hajón ugyanis kőkemény, katonás fegyelem van, és nagyon hamar rájön arra az illető, hogy ez nem buli, és ha a személyes problémák nem szolgálják az adott cég érdekeit, onnantól kezdve senkit sem fog érdekelni. Az érdekes emberekről is kiderül, hogy ugyanolyan átlagos hétköznapi halandók, mint bárki más.
Az egzotikus tájakat akkor lehet látni, ha éppen szabad az ember, de ez nem adatik meg sokszor, mivel elsősorban dolgozni megy ki oda, nem pedig nyaralni, így sajnos sokszor lemarad az adott helyről, vagy csupán éppen a minimális idő van leszállni a hajóról, és körberohanni a kikötőt.
A nyelvtanulás esélytelen, miután több tucat különböző országból érkező fiatal dolgozik kint, mind-mind máshogyan beszéli az angolt, és lehet, hogy egymás között megértik egymást, de egy nyelvvizsgán az esély annyi, mint Barátok Közt-nek az Oscar díjra. Tehát van, csak kevés…Akkor miért érdemes mégis kimenni? Hát a pénzért. Mert bizony hajón jó pénzt lehet keresni, igaz, sokat kell letenni az asztalra ezért.
Felkészülni...
Sokat írhatnék arról, hogy merre jártam, miket láttam, milyen élet is ez, annak ellenére, hogy nem hajóztam sokat. Azonban erről már sokan írtak. Valahogy senki sem írt még arról - illetve én még nem olvastam - hogy hogyan is lehet felkészülni egy ilyen élményre, kalandra, munkára. Pedig érdemes lenne.
A magyarok jellemzően a vendéglátás területére mennek ki, pincérnek, szakácsnak, szobalánynak, bárosnak. Akadnak más területek is, például zenész, táncos, de jellemzően a vendéglátás az, amiben a magyar munkavállalók többsége elhelyezkedik.
Ha ki akarsz menni, elsősorban el kell döntened, hogy miért mész ki. Végig kell gondolni, hogy mi a célod ezzel. Nem érdemes úgy nekiindulni, hogy kimegyek, aztán majd lesz valami. Ha valaki így indul neki, annak nagyon keserves lesz végigcsinálni.
Akármilyen területen is helyezkedsz el, számítanod kell rá, hogy rengeteget fogsz dolgozni. Napi 10-14 óra az átlag. Ez a munkatempó rendkívüli módon megterheli a szervezetet, mind fizikális, mind mentális szempontból. Ezért érdemes felkészülni még itthon.
A felkészülés egyik módja a sport. A rendszeres, napi megterhelő testedzés segít felkészülni mind lelkileg, mind fizikálisan. Magam részéről a futást, és a konditermet javaslom, de mindenki döntse el, hogy mi neki a megfelelő. Ezenkívül nem árt itthon, még indulás előtt alaposan kipihenni magunkat.
Ezt úgy értem, hogy nyugodtan, kiegyensúlyozottan érdemes belevágni egy ilyen kalandba, semmi esetre sem úgy, hogy valaki feszült, ideges, stresszes. Érdemes megtanulni jógázni, meditálni, elmenni egy masszőrhöz, de a lényeg az, hogy nyugodtan menjünk ki. Ennek kint lesz jelentősége.
Légkondi, nátha
Ez azonban még nem elég, érdemes gondolni a szervezetünkre is. Fontos tudni, hogy ezeken a hajókon légkondicionált helységek vannak, ezt pedig nem mindenki képes orrfolyás, vagy köhögés nélkül elviselni. Nekem például az első két hétben folyamatosan folyt az orrom, és köhögtem, mire megszoktam a légkondit.
A másik dolog, hogy mivel hajón sok ember dolgozik, és él együtt viszonylag kis helyen, a legjelentéktelenebb nátha is könnyen terjedhet, és amíg itthon simán kialussza az ember, ott erre sajnos nincsen mód a feszített munkatempó miatt, így komoly kellemetlenséget okozhat.
Ezért érdemes felkészülni vitaminokkal, különböző recept nélkül kapható orvosságokkal. Persze nem szükséges magunkkal vinni a teljes Honvéd kórházat, de mondjuk vitamint, magnézium tablettákat, meghűlés elleni szereket érdemes csomagolni. Ezek a szerek a szerződés vége felé is jól jöhetnek, amikor már a szervezet elfogyasztotta tartalékait, és a fáradtságtól sokkal érzékenyebbek leszünk. Ilyenkor bizony jól jön egy-két vitamin tabletta.
Menni, sietni, rohanni
Ha valaki a vendéglátás területén helyezkedik el, számíthat rá, hogy rengeteget fog menni. Igen, menni, sokszor rohanni. Ez főleg a pincérekre, szakácsokra, szobalányokra, és bárosokra vonatkozik. Rohan a munkaidő alatt, rohan pihenni, rohan kajálni, rohan, hogy leszállhasson a hajóról a kikötőben, rohan, hogy minél többet láthasson az adott helyből, ahol a hajó éppen kiköt.
Szóval a rohanás a mindennapok szerves része. Ezért nem árt vinni cipőket. Én az első alkalommal, amikor kimentem dolgozni, négy pár cipőt vágtam tönkre hat hónap alatt. A második alkalommal négy és fél hónap alatt hármat. Lehet velem van a baj, de azért nem árt felkészülni, és jó minőségű, kényelmes tartalék cipőt vinni annak, aki ki akar menni dolgozni.
Nem mindegy, milyen cipőben
Cipővásárláskor nem szabad az árat nézni, a silányabb, olcsóbb minőség nagyon hamar megbosszulja magát, és bizony elég komoly fájdalmakat tud okozni, beszéljünk akár vízhólyagról, akár a bokáról, vagy a térdről. Higiéniai szempontból is jobb, ha naponta többször van cserélve a cipő. Előfordul, hogy az adott cég biztosít munkacipőt, de aki egy cipőben akar ledolgozni napi 10-14 órát, hónapokon keresztül, annak úgy kell.
A vízhólyagot, én annak idején úgy tudtam megelőzni, hogy vittem magammal cipőtalp betéteket. Sajnos ebből sem volt elég egy pár, érdemes többet vinni, mindegyik cipőhöz kettőt. Ugyanilyen fontosak a különböző lábápolási szerek, a hintőportól, a kenőcsökön át egészen a spray-kig. Sokan biztosan azt gondolják túlzásba viszem, de aki luxushajón dolgozik, az gyakorlatilag a lábából él. Véleményem szerint ezen nem szabad spórolni.
Ami még fontos lehet az úgynevezett deréktartó öv, angolul safety belt, nem összekeverendő a biztonsági övvel. Ez az öv a derekat tartja meg, és erre bizonyos munkaköröknél szükség is van. Sok cég ezt is biztosítja. Ami még fontos lehet a csuklószorító, bokarögzítő, és térdrögzítő. Én például pincérként dolgoztam, és mivel a tálcák elég nagyok, és alaposan meg lehet őket pakolni, a csuklószorítónak nagy hasznát vettem.
Csomagolásnál nem árt figyelni a bőrönd, vagy bőröndök súlyára is, a reptéren ugyanis korlátozva van a poggyász súlya. Túlsúly esetén komoly pénzt kell fizetni.
Mi legyen a pénzzel?
Ami még fontos lehet, hogy ezek közül a cégek közül sokan nem fizetnek semmilyen adót, vagy járulékot a munkavállaló után. Ezt igen egyszerűen kivitelezik, olyan helyre jegyzik be a céget, ahol minimális, vagy nincsen adózás. Például a Bahamák. Erre érdemes figyelni, pláne a határon.
Van ugyanis egy limit összeg amit az országba szabadon be lehet hozni. Nem írok összeget, aki gondolja, nézzen utána. Azonban, ha több pénzt akar behozni az illető, mint ez a limit, és megfogják, számíthat rá, hogy megbüntetik. Ezért érdemes a pénzünk egy részét hazautalni, utánanézni, hogy melyik pénzintézetnél érdemes utalni.
Persze, most is azt mondják majd sokan, hogy ez marhaság, hát, ahogyan gondolják. Az ördög nem alszik. Miután a cég semmilyen járulékot nem fizet, érdemes itthon indulás előtt biztosítást kötni, befizetni a TB-t. Tudni kell azt, hogy a cégek nem feltétlenül fedeznek minden orvosi ellátást, teszem azt egy fogtömést. És kint elég drága az orvosi ellátás. Ezekre érdemes felkészülni.
Nyilvánvalóan, nem túl érdekes, amit leírtam, de hasznos lehet. Ezek olyan dolgok, amik nem hangzanak el az állásinterjún, vagy a tájékoztatón.”
Legyél te is országfelelős! Ahol már ott vagyunk: Ausztria, Ausztrália, Belgium, Brazília, Brunei, Ciprus, Chile, Csehország, Dánia, Egyesült Államok, Franciaország, Hollandia, India, Izland, Izrael, Japán, Kambodzsa, Kanada, Kanári-szigetek, Málta, Mexikó, Nagy-Britannia, Németország, Norvégia, Olaszország, Omán, Portugália, Spanyolország, Srí Lanka, Svájc, Svédország, Szingapúr, Törökország és Új-Zéland. Jelentkezni (valamint az országfelelősökkel a kapcsolatot felvenni) a hataratkeloKUKAChotmail.com címen lehet.
Olvass és szólj hozzá!
Ahol az iskolában szeretik az egyéniséget
De (nem) nehéz az iskolatáska...
Már alig várom, hogy otthon legyen
Ausztria – újrakezdés 50 felett
Lelassulni ehhez az életformához
Összespóroltam annyit, hogy elinduljak
Meg kellene próbálni Brazíliát
Utolsó kommentek