A külföldön letelepedő magyarok között az egyik legnépszerűbb cél Nagy-Britannia. Bár pontos adatok (köszönhetően az uniós tagságnak) nem nagyon állnak rendelkezésre, nagyot aligha tévedünk, ha több tízezerre tesszük a szigetországban élő és dolgozó magyarok számát. Egy 2009-es hivatalos statisztika 25 ezer főről beszél, de meg lennék lepve, ha ez igaz lenne.
Szóval Nagy-Britannia igencsak népszerű célország, így aztán arra gondoltam, a blog adta lehetőségeken belül megpróbálom összeszedni a legfontosabb tudnivalókat. Természetesen nagyon sok olyan oldal van, ami az ottani munkavállalással és élettel foglalkozik, ezek közül is linkelek majd egyet-kettőt – a többit pedig elvégzitek ti a hozzászólásokban, vagy a Facebookon, ahogy ez már itt nagy örömömre szokássá vált.
Vágjunk is bele! Ha a kifejezetten hivatalos tudnivalókra vagyunk kíváncsiak, akkor itt is, mint a német poszt esetében, Nagy-Britannia (és Észak-Írország Egyesült Királysága – hogy egyszer azért a hivatalos nevet is leírjam) budapesti nagykövetségének honlapját ajánlanám. Már csak abból is kiindulva, hogy a hivatalosnál nincs hivatalosabb...
Kezdjük talán rögtön egy fontos (és viszonylag aktuális) változással: idén májustól már regisztráltatnia sem szükséges magát annak, aki Nagy-Britanniában szeretne dolgozni (korábban egy levélben formailag engedélyt kellett kérni a Munkaügyi Hivataltól). Magyarán, uniós tagságunkból adódóan alapjogunk a szigetországbeli munkavállalás.
Tartok tőle, hogy ezzel a dolog legegyszerűbb részén vagyunk csak túl. Nézzük a többit.
Munkaidő, túlóra...
A brit törvények szerint heti átlagban 48 óránál több munkára senkit sem lehet kényszeríteni. Jó tudni, hogy ezt 17 hét átlagában számolják (azaz ha valakinek becsúszik egy 50-60 órás munkahét, azzal még elvileg semmi gond nincsen). Ez nem vonatkozik a kötetlen munkaidőben dolgozókra (így a vezető pozícióban lévőkre), a hadseregben, a tűzoltóság és a rendőrség kötelékében, stb. alkalmazottakra. Valamint (és alighanem e poszt olvasóit ez érinti a leginkább) a háztartási alkalmazottakra sem.
Természetesen van megoldás arra is, ha valaki óhatatlan szükségét érzi (illetve a munkaadó közli vele, hogy így fog érezni...) annak, hogy többet dolgozzon. Ilyenkor ezt írásban lehet kérni, fontos, hogy azért senkit sem lehet elbocsátani, vagy hátrányos helyzetbe hozni, mert erre nem hajlandó és a kérvény természetesen bármikor visszavonható (de a munkaadót 7 nappal korábban értesíteni kell).
A túlórapénzre nincsenek általános szabályok, az a munkaadó és a munkavállaló közti megállapodás része. A munkaadó dönthet úgy, hogy a túlórát nem pénzzel váltja meg, hanem kiadja. Fontos, hogy a törvény szerint senki sem kötelezhető arra, hogy a heti átlag 48 órás munkaidőt meghaladó időben túlórázzon (más kérdés, hogy ez mennyire betartható). Érdekesség, hogy a törvény arra is kitér, hogy a munkaadó nem teheti meg veled, hogy eltilt a túlórától, ha azt a kollégáidnak lehetővé teszi...
Nem szeretnélek itt titeket tovább untatni a részletekkel, akinek kérdése van, az érdeklődhet (akár telefonon) az erre szakosodott brit állami segélyvonalon (Pay and Work Rights Helpline).
Fizetés
Nagy-Britanniában heti vagy havi bontásban kapja meg a munkavállaló a fizetését, mindkettőnek van előnye.
A minimálbér alapvetően az életkortól függ. A már nem iskolaköteles korú, de még 18 év alatti munkavállalók minimálbére 3,68 font óránként. A 18-20 éveseké 4,98 font, míg a 21 év felettiek óránként minimum 6,08 fontot kell, hogy kapjanak (ezek az október elsejétől érvényes összegek). Fontos, hogy 2009 október elsejétől kezdődően a borravalót például nem lehet beszámítani a minimálbérbe!
Adó
Nagy-Britanniában sávos adózás van, azaz a fizetéstől függ, mennyi adót fizetünk. Az adóév adott év április 6-tól a következő év április 5-ig tart.
Az adófizető korát és életkörülményeit (nyugdíjas, hány gyereket nevel, stb.) figyelembe véve a brit kormány meghatározott egy bizonyos összeget, ami alatt nem kell személyi jövedelemadót fizetni. Az e fölötti rész azonban adózik, méghozzá a következőképp:
7445 és 37400 font éves jövedelem között az szja 20 százalék. Efölött (egészen 150 ezer fontig) 40 százalék, a legmagasabb adósávban pedig már 50 százalék szja-t kell fizetni, ami elsőre rémületesen hangzik, de azért 150 ezer fontos éves fizetésből már elég kényelmesen meg lehet élni. (Az egyszerűség kedvéért most csak a munkából származó jövedelemmel számolunk, az ezen felül eső bevételek – osztalék, megtakarítás – is adóznak, de ebbe most inkább ne menjünk bele, aki idáig eljut, az alighanem már úgyis képben van.)
A legfrissebb statisztikai adatok szerint a 16-64 évesek között 23,3 százalék volt az inaktívak aránya. Munkanélküli segélyt (elegánsabban Jobseeker's Allowance-nek hívják, de attól még az, ami) 1,58 millió ember igényelt, ami 20300 fős emelkedés az első negyedévhez képest, ennek körülbelül kétharmada férfi. Ez a legmagasabb adat 1996 januárja óta. Ez is azt jelzi, hogy senki ne számítson különösebb diadalmenetre...
Szabadság
Gyakorlatilag mindenkinek jár az éves fizetett szabadság, ez minimum 5,6 hét (részmunkaidő esetén értelemszerűen arányosan kevesebb), azaz ötnapos munkahetekkel számolva 28 nap. (Nem árt tudni, hogy 28 nap a maximum is, azaz ha valaki heti 6 napot dolgozik, nem jár neki több szabadság.) A munkába állást követő első évben havonta az éves szabadság 1/12-ed részére vagyunk jogosultak (azaz mondjuk félév munka után nem vehetjük ki a teljes éves szabadságot).
Érdemes figyelni arra, hogy az ünnepnapokat levonják a 28 napból, azaz ha egy évben van 8 fizetett ünnepnap, akkor már csak 20 nap szabadságot vehetünk ki (kivéve, ha úgy döntünk, hogy az ünnepnapokra nem kérünk fizetést).
TB-járulék
A társadalombiztosítási járulékot megosztva fizeti a munkaadó és a munkavállaló. A munkaadó az 5715 font/év fizetés fölött 12,8 százalékot fizet az államnak, míg a munkavállaló 11 százalékot (5715 - 43875 font), e fölött még plusz egy százalékot fizet.
Megélhetési költségek
Azt talán ezen a blogon már mondanom sem kell, hogy egyetlen pillanatig sem érdemes forintra átszámolgatni a fizetést (például minimálbérrel számolva durván 1000 font – mai árfolyamon kb. 340 ezer forint - összejöhet havonta, ami elképesztő összegnek tűnik Magyarországról nézve, de ha a megélhetési költségeket is hozzászámoljuk, akkor rögtön nem olyan hatalmas összeg).
London például teljesen külön kategória, elképesztő árakkal. Csak példaként hoznánk fel a tömegközlekedés viteldíjait, ami az 1-6-os zónák esetében havi 193,6 font (azaz a minimálbér egyötöde. Ez olyan, mintha Budapesten 15 ezer forintba kerülne a bérlet), 5-10 éves gyerekeknek 96 font, azaz egy négyfős család, két felnőttel és két, 10 év alatti iskolás gyerekkel majdnem 600 fontot fizet ki csak a tömegközlekedésre...
Korábban egy posztban arra biztattalak titeket, hogy szedjünk össze megélhetési költségeket, ne csak a levegőbe beszéljünk (szerintem ne is hagyjuk abba, ide kattintva folytatható a dolog).
Ízelítőként két hozzászólás:
Frikazojd (Milton Keynes)
Lakik: szoba: 350/hótól; egyszobás lakásféle: 550/hótól (bills inc)
Az fontos, hogy ugyanannyi pénzért majdnem kétszer akkora alapterület, mint Londonban.
Eszik: Iceland fagyasztott menzás kaja 1 :) ez mindenre megoldás. Amúgy kiszámolgatva napi 2-5 font, arab sült csirkés erősen ajánlott.
Utazik: itt busz van, hetijegy 12 font. Egy retúr Londonba expresszen: 14 offpeak (azaz csúcsidőn kívül).
Autó: használt autó olcsó, adó nem vészes (CO2-fuggo), kgfb drága.
Benzin: itt a sarkon BP 139 penny
Orvos: Alapból ingyen, receptdíj van. A fogamzásgátló ingyenes.
Étterem (1fő): gyorsétterem 2-5, pub 7-15, komolykodó 10++ font
Sör: 2.5 font alatt nem leltem csapoltat
Leftover (Londontól félórányira nyugatra, Vác méretű város):
Lakhatási költségek (albérlet, lakás- vagy házbérlés):£1100 + £130 council tax
Tömegközlekedés díja (sima jegy, heti- és havibérlet): busz napijegy kb. £5, három megálló vonattal a szomszéd városba, csúcsidő retúr £3.30
Élelmiszerárak (havonta mennyit költesz, hány személyre): 3 személyre kb. £400
Egészségügy (pl. háziorvos, ambulancia, fogorvos, stb. ha kell érte fizetni): még nem költöttünk ilyenre
Oktatás (ha kell érte fizetni): a fiunk “infant school”-ba jár, ez ingyenes
Benzin (95-ös és dízel / liter): kb. £1.40
Közüzemi számlák (gáz, víz, csatornadíj): víz kb. £20; villany £45; gáz passz
Egyéb számlák (internet, tévé, mobiltelefon): internet vezetékes telefonnal £20; 1 db mobil £30
Egy középkategóriájú étteremben vacsora (két személyre): gyerekünk van, nem járunk vacsorázni… £25-30 (?)
Egy középkategóriájú pubban egy korsó sör és kávé ára: passz
Részben személyes tapasztalat, hogy a lakhatási költségeket London esetében nyugodtan szorozzuk fel minimum kettővel...
Természetesen a fent leírtakkal távolról sem tudtam teljességre törekedni, de kiindulásnak talán jó. Mint már mondtam, elég sok oldal foglalkozik a nagy-britanniai élettel, munkavállalással, például ez, hasznos linkeket pedig itt találhattok.
A legjobb mégis alighanem az lenne, ha itt, a kommentekben, vagy a Facebook-oldalon további infókat, történeteket osztanátok meg egymással.
Beszélgetni, vitatkozni, tapasztalatokat megosztani lehet itt, a kommentekben, vagy a Határátkelő Facebook-oldalán. Aki pedig megtisztel azzal, hogy megírja véleményét, saját történetét privátban, az a hataratkeloKUKAChotmail.com címre teheti meg.
Olvasd el a legérdekesebb posztokat és szólj hozzá!
Választunk egy országot magunknak
Elindulni, de mennyiből? - gyakorlati tanácsok
Hogyan lehetsz sikeres külföldön?
Utolsó kommentek