Érdekes módon Portugália kissé kiesik a magyarok látószögéből (talán a földrajzi távolság miatt), pedig, miként az Világpolgár mai posztjából is kiderül, bizonyos dolgokban közel állnak hozzánk, magyarokhoz. A mai poszt egyébként valóságos színorgia lesz, a képekért külön köszönet Világpolgárnak.
(Gyere és csatlakozz hozzánk a Facebook-on! Ha inkább levelet írnál, elmesélnéd a személyes történeted, azt a következő címen teheted meg: hataratkeloKUKAChotmail.com.)
„Portugália az első, második vagy harmadik otthonom, attól függően, hogy melyik értelmezést választom (és nagyon örülök, hogy választhatok). Első otthonom, ha arról beszélek, hogy hol vettük az első házunkat, második, ha arról beszélek, hogy hol töltöm a legtöbb időmet, és harmadik, ha arról beszélek, hol születtem és hol nőttem fel.
A teljesség kedvéért a másik két ország Magyarország és Anglia. (Van negyedik, ötödik és hatodik otthonom is, ha azt nézzük, hol érzem még nagyon jól magam és hol tudnám még elképzelni az életemet – mondjuk Franciaország, Spanyolország és Ausztria – és erről lehet majd lejjebb vitázni.)
Mivel nem élek Portugáliában a szó szoros értelmében, némely olvasó hiányolni fogja a konkrétumokat, de szívesen válaszolok kérdésekre, ha tudok.
Portugáliába a páromon keresztül jutottam el és ennek köszönhetően ismerhettem meg ezt a csodálatos országot, ami valamiért fogva Európán belül talán a legmesszebbinek tűnik Magyarországról. Természetesen földrajzilag lehet, hogy a legmesszebb is van, de ez még nem magyarázat arra, hogy nem volt sokáig direkt repülőjárat a két ország között és most is csak időszakos.
Pedig méretre és a népesség számát tekintve szinte megegyezik Magyarországgal. Ezen a blogon is csak egy írás született eddig még a portugál életről (ami tele is volt praktikus tanácsokkal és konkrétumokkal), ezért is gondoltam úgy, hogy én is írok, bár most egy másik, szubjektív szempontból.
Fehér
A portugál fény tényleg világosabbnak és vakítóbbnak tűnik, mint más országban. Szinte minden portugál, akivel beszélek, ezt emeli ki, hogy miért nem szeretne más országban élni. Hiányozna nekik a fény. (Gondolom, azok akik elköltöztek, mégiscsak tudnak valahogy élni enélkül.)
Sárga
Mivel mediterrán országról van szó, mondhatjuk, hogy elég sokat süt a nap. Viszont sok a különbség az ország egy-egy része között. Ha valaki biztos napsütésre vágyik egész évben, akkor a déli Algarve-régió a legmegfelelőbb, aki viszont nem szereti a nagyon meleg nyarakat, viszont szereti az enyhe, napsütéses telet, annak az Ezüst part jobban ajánlható, ami Lisszabon és Porto között az Atlanti óceán partján található. Ha pedig valaki inkább a kontinentális felé hajló éghajlatot kívánja, akkor a belsőbb, északi területek a legjobbak.
Én szeretek télen itt lenni, mert napközben kellemes 15-18 fok van és szinte mindig süt a nap. Éjszaka viszont nem ritka, hogy ilyenkor nulla fokra süllyed a hőmérő és a legtöbb lakásban/házban nincs fűtés, ami azt jelenti, hogy aki hozzá van szokva a központi fűtéshez, az nagyon fog fázni. Valamint vezetékes gáz sincs az országban, ehhez megint hozzá kell szokni, nekem nagyon furcsa volt eleinte.
Rózsaszín
A Bougainvillea az egy trópusi növény, eredetileg dél-Amerikából származik, manapság már elterjedt mindenhol a mediterrán országokban. Én Portugáliában láttam először és nagyon megszerettem.
Piros
A mi családunkban ez csak a Benficát jelentheti. Már többször voltam a Fény Stadionjában (Estádio da Luz) és itt tényleg élvezet focit nézni. Gyakran egész családok jönnek ki a meccsre és a hangulat nagyon jó. Jegyet általában közvetlenül a meccsek előtt is lehet venni és megfizethető áron. Magyar vonatkozása is van a csapatnak, szóval így nekem még szimpatikusabb (itt persze Guttman Bélara és Fehér Miklósra gondolok).
Guttman Béláról az a legenda járja, hogy amikor otthagyta a Benficát egy állítólagos fizetési vita miatt, akkor azt mondta a csapatnak, hogy emeljenek neki szobrot, mert addig nem fognak Európai Ligát nyerni, amíg szobor nem lesz. Itt lenne már az ideje a szobornak...
Kék
Ha Portugáliáról beszélünk, akkor meg kell említenünk a tengert, hiszen az ország minden részéről maximum 2 óra alatt elérhető. Más, mint a többi mediterrán országé, hiszen itt az Atlanti óceánról beszélünk, ami sokkal hidegebb, vadabb, kiszámíthatatlanabb, de szerintem szebb, mint a Földközi tenger. A tengerhez a halászat is hozzátartozik és vele együtt a sok halétel és tengeri herkentyűk. Én szeretek mindent kipróbálni, van ami bejön, van ami nem, de általában véve jó a portugál konyha.
Ha már az ételekről beszélünk, meg kell említenem az édességeket is. Nekem nagyon nem ízlenek a portugál sütemények, ebből a szempontból Magyarország verhetetlen számomra. Portugáliában eddig három cukrászdát sikerült felfedeznünk, ahol van a magyar gyomor számára is csábító kínálat. Ha valakit érdekel, szívesen kikeresem őket a neten.
Valamint azzal is jó, ha valaki tisztában van, hogy az ország vegetáriánusoknak nem nagyon kedvező. Persze, ha valaki állandóan otthon főz, akkor rendben van, hiszen a zöldség és gyümölcs választék kitűnő, de ha meghívnak vendégségbe vagy netán étterem a célpont, akkor már problémás a helyzet. Szinte nincs olyan étterem, ahol van vegetáriánus fogás is az étlapon és még olyan vendégségben sem voltam, ahol gondoltak volna arra, hogy valaki nem eszik húst vagy halat. Sokan nem is értik, mi az a vegetarianizmus.
Zöld
Vinho verde (zöld bor) egy nagyon könnyen iható, enyhén pezsgő fehér bor, Portugália északi részéről. Nincs is jobb, mint egy pohárral a friss hal vagy tengeri herkentyűk mellé. Amit még nehéz volt megszoknom, az az, hogy a portugálok szívesen isznak bort az ebédhez és vacsorához is, mindennap.
A legelső látogatásom alkalmával, ami 3 hétig tartott, ezt a saját bőrömön tapasztaltam. Bár szeretem a bort, 3 hét után rá se akartam nézni. Azóta megtanultam, hogy nekem nem kell minden étkezéshez innom, elég csak a vacsorához!
Sporting – a Benfica nagy ellenfele!
Barna
A legtöbb tengerpart homokos, szóval ha valaki a kavicsosat szereti, akkor rossz országban jár. Ez nagyon szubjektív, de szerintem Európán belül itt vannak a legszebb és leghosszabb homokos tengerpartok. Még az Algarve-on (augusztusban) is lehet találni olyan részt, ahol alig van valaki, bár lehet, hogy ehhez vagy sokat kell gyalogolni vagy hajóval kell menni.
Talán itt jó megjegyezni, hogy a portugálok nagy része a tengerparton sütteti magát (teljesen csokoládébarnára) egész augusztusban, így azok a falvak/városok, amik nem a tenger mellett vannak, szinte kihalnak ilyenkor. Az ügyintézés is szinte leáll.
Szürke
Az úthálózatról is érdemes szót ejteni. Az elmúlt 15 év alatt nagyon sokat fejlődött a közúti közlekedés. Nagyon jó autópálya-rendszert építettek ki, ami lényegesen lecsökkenti a belföldi utazás idejét. A rendszer kapus/fizetős és nem túl olcsó, de megéri, ha hosszabb távra kell utazni (van egy pár ingyenes szakasz is).
Szerencsére 2010 óta már lehet Visa-val és Mastercard-dal is fizetni, azelőtt csak készpénzzel vagy helyi bankkártyával lehetett. A közlekedésben legalább lehet látni, hogy hol költötték el az uniós pénzeket.
A bürokrácia talán hasonlít egy kicsit a magyarra abban, hogy mindenki aki irodában dolgozik, nagyon fontosnak tartja magát. Itt most ugyanúgy gondolok egy önkormányzati részlegre, mint egy bankra. Minket nem nagyon szeretnek ezeken a helyeken, mert tudjuk a titkukat, hogy nem mindenhatóak és előbb-utóbb el kell végezniük a dolgukat. Ami tetszik, az az, hogy nincs már minden egyes hivatalnál külön szám/kártya, hanem mindent megoldottak az úgynevezett Cartão de Cidadão-val.
A másik hasonlat Magyarországgal, és ebben a portugálok megelőzik a magyarokat, az az ismerősön keresztüli munkaszerzés. Mindenkit, akit ismerek (ezalatt több száz embert értek), ismerősön keresztül szerezte a munkahelyét. Ha nem ismersz valakit és nincs valami nagyon speciális képesítésed, akkor nagyon nehéz munkát találni.
Kivétel ez alól talán az időszakos vendéglátás, ahhoz persze a nyelvet kell beszélni, vagy inkább nyelveket, mert a portugál nem elég. Szóval itt megint érvényesül, hogy a hiányszakmákban el lehet viszonylag könnyen helyezkedni, a többiben viszont nagyon nehéz. És persze a portugál nyelv a magyar után szerintem a legnehezebb (Európában), ha viszont valaki egyszer megtanulja, a többi latinon alapuló nyelv nagyon könnyű lesz.
A protekció némely óvodában és iskolában is megy. Nagyon sok állami iskola színvonal alatti és aki megteheti magániskolába küldi a gyerekét (ez kb. 300-400 euró havonta az ismerőseink körében). Van olyan barátunk, aki azért nem vállal harmadik gyereket, mert tudja, hogy nem tudná kifizetni a magániskola díját még egy gyereknek.
A kiterjedt családban viszont van sok gyerek, aki állami iskolába jár (sőt páran már be is fejezték) és egyenlőre nem látom, hogy rossz útra tértek volna. Szóval gondolom ki lehet fogni jó és rossz iskolát itt is, ugyanúgy, mint máshol.
Fekete
Ha valaki él-hal a kávéért, itt nem lesz gondja. A kávéjuk nagyon jó, bár a sima kávé általában erősebb, mint a Magyarországon megszokott. Lehet viszont röviden, hosszan, hígítottan, kis tejjel vagy sok tejjel kérni.
A nazaré-i nők bajusza – ide talán nem kell több magyarázat...
Remélem, van akinek tetszett a lista, ami persze még közelről sem teljes, de szívesen várom a kiegészítéseket."
Legyél te is országfelelős! Ahol már ott vagyunk: Ausztria, Ausztrália, Belgium, Brazília, Brunei, Chile, Csehország, Dánia, Egyesült Államok, Franciaország, Hollandia, India, Izland, Izrael, Japán, Kanada, Kanári-szigetek, Mexikó, Nagy-Britannia, Németország, Norvégia, Olaszország, Omán, Spanyolország, Srí Lanka, Svájc, Svédország, Törökország és Új-Zéland. Jelentkezni (valamint az országfelelősökkel a kapcsolatot felvenni) a hataratkeloKUKAChotmail.com címen lehet.
Olvass és szólj hozzá!
Úgy éreztem, többre vagyok hivatott
Két otthonom van, de egy hazám
Egy londoni zsidó pékség titkai
Kihasználtuk az ölünkbe hullott lehetőséget
Különösen szerencsések vagyunk
Belekóstoltam az igazi függetlenségbe
Nagyon haragszom Magyarországra
Fojtogatónak érzem ezt a légkört
Érzékeltették, mi csak külföldiek vagyunk
Utolsó kommentek