Régen jártunk már Svájcban, épp itt az ideje, hogy ismét ellátogassunk oda, egészen konkrétan Genfbe, méghozzá Ildikó segítségével. Olvassátok, szóljatok hozzá!
(Gyere és csatlakozz hozzánk a Facebook-on! Ha inkább levelet írnál, elmesélnéd a személyes történeted, azt a következő címen teheted meg: hataratkeloKUKAChotmail.com.)
ÚJDONSÁG – INDULÓ FÓRUMOK!! Szóljatok hozzá! Részletek itt!
„A munkavállalásról nem tudok sokat, a férjemnek állandó munkája van, szerencsére nem kellett keresnie. Van lakásunk is, igaz egy pici garzon. Ebben élünk négyen, ami nem könnyű. Először próbáltunk az önkormányzattól bérlakást kérni, de ott is csak a várólistáig jutottunk. Ha magánembertől akarsz bérelni (ezt is csak irodán keresztül lehet), az bizony húzós Genfben!
Mi kb. 2000 CHF/hó áron találtunk olyat, ami elég lenne egy 4 tagú családnak. Bizony ezt nehéz megfizetni azoknak, akiknél csak a családfő dolgozik. Kérnek referenciákat, hogy biztosan tudod majd a bérleti díjat fizetni. Ez nálunk nem okozott gondot, viszont a 2000 CHF az sok…Ki tudnánk fizetni, de akkor kevesebb maradna utazásra, kirándulásra…
Nemrégen láttam az interneten egy kimutatást a svájci bérleti árakról. Hát ez alapján Genf a legdrágább Zürich mellett.
Ezért úgy döntöttünk Franciaországban bérlünk majd, de még nem találtunk. Ott jóval olcsóbb és ha van autód, akkor nem jelent problémát az utazás.
De ez nem könnyű vállalkozás! Mi augusztus óta keressük a megfelelőt…igaz, beleszerettünk egy francia kisvárosba és mindenképpen ott akarunk lakni. Viszont vigyázni kell, mert ha azt akarod, hogy a gyerek Genfben járjon oviba, iskolába, akkor genfi bejelentett lakcím kell!
A hétköznapokról
A nagyot viszem, hozom az iskolából. Kivéve a szerda, mert akkor nincs iskola. Járok a tanfolyamokra. Ha apa éppen nem dolgozik, akkor kirándulunk, vagy bevásárlunk. Ugyanis Genf drága, átmegyünk Franciaországba vásárolni.
Érdemes pár sort pazarolni a házunkra. Egy 13 emeletes épület egy nagy magán park közepén. Így igen csendes környék. Van benne uszoda és egy játszószoba a gyerekeknek. Oda viszem őket rossz időben. Van ingyenes wifi a házban, így nem kell külön fizetnünk az internetért. De azért ez nem jellemző és az uszoda sem!
Mosógép a lakásban nincs, de minden lépcsőházban van 3-3 mosógép és szárítógép. A kapott időpontban lehet mosni. Nálunk éppen ingyenes, de sok helyen fizetni kell érte. A házhoz tartozik magánparkoló is, ami szintén ingyenes. Az alagsorban vannak garázsok, de azért fizetni kell. Mi kint parkolunk...
Nehéz parkolni, ellenben jó a tömegközlekedés
Genfben egyébként nagyon nehéz parkolni és a fizetős helyek drágák és időhatárosak. Keményen büntetnek… Vannak kék zónák, ezek ingyenesek de itt sem lehet általában 1-2 óránál többet állni. Én nem is megyek a belvárosba kocsival. Vettem bérletet (70 CHF/hó) és azzal utazok. Csúcsidőben pedig még ráadásul nagy dugók is vannak!
A tömegközlekedés jól szervezett. Decemberben változtattak, az addigi 7 villamos vonalból lett 3, a buszok számát is csökkentették és az útvonalakon is változtattak. Most is el lehet jutni bárhová viszonylag gyorsan (sűrűk a járatok), de előfordul, hogy át kell szállni. Az jellemző erre a városra, hogy az utasok reklamációi után januárban visszaállították az eredeti vonalakat, ahol az újak nem váltak be. A közlekedési vállalat beismerte, hogy tévedett…
Maga a város gyönyörű, akkor is szerettem, amikor csak 3 hónapot voltunk kint. Nagy parkok (ingyenes Wifi a többségükben), a tópart, a sétálóutca, az óváros… Vasárnap délutáni program a genfi családoknak a tóparton a hattyúk, kacsák, galambok etetése. Direkt gyűjtik a családok a száraz kenyeret.
A tó másik oldalára hajóval is át lehet menni, ami nagyon hangulatos. Nem kell rá külön jegy, ha bérleted van. Egyébként pedig 1 órás jegyet lehet venni, ami minden járműre jó és most 3 CHF-ba kerül. A parkokban igényes játszóterek vannak, nagyon tiszták…és ha ott felejtesz valamit a padon, másnap megtalálod! Egyszóval a gyerekes családoknak ideális hely…
Ingyen játszóház a gyerekeknek
A gyerekes szülőknek, akiknek nem sikerült ovit szerezni, nagy segítséget jelenthetnek a Ludothèque-k. Ezek gyakorlatilag játszóházak, sok-sok játékkal. Itt nem vigyáznak ugyan a gyerekekre, de naponta pár órát lehet itt játszani ingyen. Mi elég sokszor megyünk. A picik gyerektársaságban vannak, jól eljátszanak…anyuka picit pihenhet.
Sok helyen van játékkölcsönzési lehetőség, évi 40 CHF-ért lehet hazavinni játékokat pár hétre. A biciklitől elkezdve, a társasjátékokig, legóig mindent. Ha jól belegondol az ember, ez igen hasznos. Minden héten új játékkal játszhat a gyerek és nem kell megvenni drága pénzért. Én elég sok babacsősszel találkozom itt, az ritka, hogy az anyuka hozza a picit.
Tavasztól megint birtokba vehetjük a parkokat, a tópartot. Már írtam, hogy sok igényes, karbantartott játék van a játszótereken. Amit kifelejtettem az az ingyenes strand a tóparton. Májusban már pár merész alak fürdik a tóban. Én megnéztem a vizet, nekem még hideg volt. A madarak etetése nagy élmény a gyerekeknek. Mi nem csak hétvégén etetjük őket, ha tehetjük minden nap megyünk.
És pár negatívum...
Ilyen a Bise, ami egy nagyon hideg északi szél, ami rendszeresen meglátogatja Genfet. Általában 3 napig marad. Még melegben is elég kellemetlen, de télen kifejezetten emberpróbáló.
Azt tapasztaltam, hogy télen sem mindenhol takarítják a járdát. Úgy látszik, itt nem büntetnek érte. A babakocsival ezért néhol elég nehéz közlekedni. Az iskolában elég egyszerűen megoldották a csúszós lépcső kérdését – lezárták a külső lépcsőket, csak a főbejáraton lehet megközelíteni az osztálytermeket.
Itt egyébként csengetésig nem lehet belépni az iskolába és babakocsit nem lehet bevinni a folyosóra. Ezt minden szülő betartja és akár télen a -10 fokban is kint várják a kicsengetést. Nekem ez elég kalandos, mert ha a pici elalszik a babakocsiban, akkor ott kell hagynom a lépcső alján, amíg a nagyot összeszedem.
De a többi szülő szokott segíteni, vagy vigyáznak a picire lent, vagy elindítják fentről a nagyot.
Beiratkozás
Nem az intézményben iratkozol be, hanem egy központi hivatalban. Onnan irányítanak az iskolába (ha szerencséd van, és sikerül bejutni, az óvodába). Az iskolával nincs gond, van hely. Az ovira meg lehet regisztrálni...
Vannak alapítványi fenntartású óvodák, de ezek is telítve vannak. Mi találtunk egyet, ahol még volt hely, körzetileg is oda tartoztunk volna. Igaz kicsit messzebb volt, egy kis faluban. Kocsival kellett volna vinni a gyereket, de azt megoldottam volna.
Egész szeptemberben egyeztettük a dolgokat. Telefonáltunk ezerszer, elmentünk személyesen hetente kétszer…az igazgatónő mondta, hogy van hely, de el kell küldeni a jelentkezési lapot az alapítványnak, majd ha ők továbbítják neki, akkor felveheti a gyereket. Emiatt elhúzódott a dolog…mire megérkeztek a papírok vége lett a szeptembernek.
Na mindegy, írt az igazgatónő, hogy mehetünk, adott időpontot 1 hét múlva. Mentünk is boldogan. Mire odaértünk, közölte, hogy tegnap befutott egy másik jelentkező, aki elsőbbséget élvez, így mégsincs hely…(persze nem telefonált, hogy még se menjünk) DE! Érdeklődjünk sokszor, hogy lássa, hogy tényleg oda akarjuk íratni a gyereket és akkor majd talán lesz hely…Többet nem telefonáltunk, hát azért ilyenek is megtörténnek!
Pár érdekesség Genfről
Az első, ami eszembe jutott az Genf ünnepe, az „Escalade”. 1602. december 12.-én a franciák megtámadták Genfet, amit végül a genfiek sikeresen visszavertek. A támadás jelképe a következő történet lett: egy anya, akinek 12 gyermeke volt, éppen levest főzött egy nagy kondérban (marmitban).
Amikor észrevette a francia katonákat, kidobta a marmitot az ablakon, a levessel együtt. Az fejbe talált egy francia katonát, aki ebbe bele is halt. Ezért a genfiek minden decemberben megünneplik ezt az eseményt. Idén 34. alkalommal rendezték meg a nagy Escalade-futást. Különböző korcsoportokban indulnak az emberek, egész nap futnak.
A nap fénypontja az esti jelmezes futás. Közben a téren ingyen levest, forralt bort, teát osztanak az embereknek. Különböző cégek rakodnak ki, ingyenes játékokat szerveznek a gyerekeknek, ahol kis ajándékokat lehet nyerni. A gyerekeim nagyon élvezték ezt a napot, ettünk finom levest, ittunk forralt bort, teát és sok ajándékot gyűjtöttünk össze. Nagyon sokan vannak ezen a rendezvényen és érdemes is megnézni, mert nagyon érdekes.
Az elmaradhatatlan leves és forralt bor
De ezen kívül bálokat is tartanak a városban több helyen. Itt zenekar szórakoztatja a jelenlévőket. A leves és a forralt bor itt is elmaradhatatlan. Este összetörik a jelképes marmitot és eléneklik az Escalade himnuszát.. Ez egy csoki üst, ami tele van marcipán zöldségekkel.
A hagyomány szerint a legfiatalabb és a legidősebb résztvevő töri össze, aztán közösen megesszük a finomságokat. Idén, azon a bálon, ahol voltunk, a fiam volt a legfiatalabb. Egy életre szóló élmény volt neki, hogy összetörhette azt az üstöt...
De itt még nincs vége az ünneplésnek. Az iskolákban is megünneplik ezt az eseményt. December 12.-én minden gyerek jelmezben megy iskolába. A jelmezt több helyről be lehet szerezni: - vagy újat veszel (nagyon drága) - kölcsönzöl (ez sem valami olcsó, kb 15 CHF-nál kezdődnek az árak + kaució) - hozol otthonról, ha tudod, hogy itt lesz az iskolában decemberben a gyerek - vagy használtat veszel pl. egy Caritas boltban (5 CHF-tól már lehet találni, ha időben indulsz).
Mi az utóbbit választottuk, űrhajós volt a fiam. Minden gyerek visz reggel 2 megpucolt zöldséget, abból főznek levet. Este a gyerekek, tanárok és a szülők egy kis ünnepség keretében együtt eszik meg.”
Legyél te is országfelelős! Ahol már ott vagyunk: Ausztria, Ausztrália, Belgium, Brazília, Brunei, Chile, Csehország, Dánia, Egyesült Államok, Franciaország, Hollandia, India, Izland, Izrael, Japán, Kanada, Kanári-szigetek, Mexikó, Nagy-Britannia, Németország, Norvégia, Olaszország, Omán, Spanyolország, Srí Lanka, Svájc, Svédország, Törökország és Új-Zéland. Jelentkezni (valamint az országfelelősökkel a kapcsolatot felvenni) a hataratkeloKUKAChotmail.com címen lehet.
Olvass és szólj hozzá!
Szürke hétköznapok és ami megfizethetetlen
Jöttünk, láttunk, visszamennénk
Nem akartuk elfogadni a helyzetet
Beilleszkedni Franciaországban
Egy veterán határátkelő tanácsai
Utolsó kommentek