Mai szerzőnk kérdések egész sorát kérte és leginkább tanácsra van szüksége. Azért tartom fontosnak A. írását, mert – némileg talán kivételként – nem anyagi okokból szeretne külföldre menni, hanem mert elege van a Magyarországon uralkodó közhangulatból. Miként ő is fogalmaz, neki van mit veszítenie, így különösen érdekes, hogy mit tanácsoltok neki.

(Gyere és csatlakozz hozzánk a Facebook-on, ahol már több mint 10 ezren vagyunk! Ha inkább levelet írnál, elmesélnéd a személyes történeted, azt a következő címen teheted meg: hataratkeloKUKAChotmail.com.)

Öt éve dolgozom, jelenleg magyar átlag feletti fizetésű állásom van (IT), két diplomám, melyek ugyan nem kapcsolódnak a mostani állásomhoz, bár abban a szakmában is eltöltöttem 2 évet. Angolul jószerével anyanyelvi szinten beszélek, németül szintén felsőfokon. Saját, tehermentes lakásom van, valamint bőséges pénzkeret a bankszámlámon. Másként: NEM a nyelvtanulás vagy a pénz motivál a külföldre költözésre...

Inkább az, ami körülvesz. A napi mérgek (nem részletezem, megtették mások, másutt), érzékeltetésül: amikor 2-3 kéregető próbál meg lehúzni, ha netán mosolyogva sétálnál az utcán vagy amikor hivatkozási alap lehet egy vitában, hogy te "csak" nő vagy/ fiatal vagy/ öreg vagy/ hisztis vagy, stb. Minden ami "köz", az automatikusan igénytelen, lepattant, egyeseknek itt minden "alanyi jogon" jár - nekem a pénzemért is nulla szolgáltatás jár, meg esetleg a szám...

Nem látok perspektívát

Ami azonban a legfontosabb: úgy érzem, megrekedtem. Nem látok perspektívát semmilyen szinten. Sem párkeresésben/ -találásban, sem a saját jellemfejlődésemben, sem szellemileg, de még a materiális dolgok szintjén sem - ti. miből lesz nyugdíjam, eláshatom-e magam majd kisgyerekes anyaként ha odakerülök, elveszíti-e az összegyűjtött vagyonom/ ingatlanom minden értékét ha az aktuális kormány épp megshortolja a forintot...

Nem fejlődik körülöttem az ország (inkább süllyed), én pedig lassan hozzászürkülök. (Minden értelemben, de talán a jellemváltozás a legijesztőbb mind közül). Ezek a dolgok persze évek óta foglalkoztatnak, de mostanára már napi szinten: Mit keresek én itt? Ha itt ennyire vittem, vajon hol tartanék most, ha évekkel ezelőtt elhagytam volna az országot?

Mert sok mindent meg lehet teremteni önerőből, sok bosszantó dolgot ki lehet zárni, egyvalamit nem lehet: kicserélni a környezetet, egy társadalmat körülötted... Ehhez egy ember kevés. Itt jön a "megszoksz vagy megszöksz" - képtelen vagyok megszokni, akkor szökjek meg?

Van esélyem?

Másik, materiálisabb kérdésem: van esélye egy 30 éves, diplomás, relevánsnak tekinthető szakmai tapasztalattal rendelkező nőnek az itthonihoz hasonló életszínvonalat kiépíteni záros határidőn belül külföldön is? (gy.k. nem fogok tányért mosni, de még csak telesales-t sem vállalni - de hajlandó vagyok a mostanitól eltérő területre is betanulni).

Az úticél angolszász nyelvterület lenne, mivel ez az a kultúrkör ami kifejezetten vonz (pejoratívan kifejezve anglomán vagyok), valamint nulla nyelvi hendikeppel indulnék egy-egy állásinterjún. Mik a tapasztalatok az angol/ skót/ amerikai/ ausztrál/ stb. általános miliőről?

Csak egy életem van

Remélem, a fentiekből kitűnik a hezitálásom oka: nekem van mit veszítenem, ha elmegyek (állás, pénz, kapcsolati tőke...). A kérdés az, hogy van-e reális esély arra, hogy a mostaninál jobb (anyagilag hasonló, más tekintetben pedig magasabb) szintre emelhessem az életem.

Például, hogy egy viszonylag magasabb szellemi kihívást jelentő munka mellett legyen pénzem és szabadidőm is utazni, eljárogatni (ahogy egyébként azt itthon is teszem). Mert lássuk be, életből csak egy van és sajnos én vagyok annyira önző, hogy boldog szeretnék lenni. :)

Minden tanácsot, véleményt előre köszönök, de legalábbis tiszteletben tartok!”

Legyél te is országfelelős! Ahol már ott vagyunk: Ausztria, Ausztrália, Belgium, Brazília, Brunei, Ciprus, Chile, Csehország, Dánia, Egyesült Államok, Franciaország, Hollandia, India, Izland, Izrael, Japán, Kambodzsa, Kanada, Kanári-szigetek, Málta, Mexikó, Nagy-Britannia, Németország, Norvégia, Olaszország, Omán, Portugália, Spanyolország, Srí Lanka, Svájc, Svédország, Szingapúr, Törökország és Új-Zéland. Jelentkezni (valamint az országfelelősökkel a kapcsolatot felvenni) a hataratkeloKUKAChotmail.com címen lehet.

Olvass és szólj hozzá!

Mi vár rád egy luxushajón?

Ahol az iskolában szeretik az egyéniséget

Otthon két országban

Todos con la Roja

Bankkáosz Írországban

De (nem) nehéz az iskolatáska...

Már alig várom, hogy otthon legyen

Ausztria – újrakezdés 50 felett

Hollandiai rémtörténetek

Lelassulni ehhez az életformához

Összespóroltam annyit, hogy elinduljak

Jó széllel francia partra

Semmi nem tartott vissza

Nekem ide vissza kell jönni

(Gyere és csatlakozz hozzánk a Facebook-on, ahol már több mint 10 ezren vagyunk! Ha inkább levelet írnál, elmesélnéd a személyes történeted, azt a következő címen teheted meg: hataratkeloKUKAChotmail.com.)