Lassan a 300. poszthoz közelítve (bizony!!) újra és újra rá kell döbbennem, hogy ami ennyi történet elolvasása után már természetesnek tűnik, az nagyon sok embernek nem az. Ne legyek ennyire rejtélyes? Jelen esetben a külföldi munkalehetőségek megpályázásáról beszélek. A mai poszt ausztriai országfelelősünké, Franciskáé, aki pár elrettentő példa után azt is elmondja, hogyan lehet olyan pályázatot küldeni, ami esetleg felkelti a munkaadó figyelmét. Aztán a hozzászólásokban jöhetnek majd a további részletek, lesz nem kevés, ebben biztos vagyok!

(Gyere és csatlakozz hozzánk a Facebook-on! Ha inkább levelet írnál, elmesélnéd a személyes történeted, azt a következő címen teheted meg: hataratkeloKUKAChotmail.com.)

Ausztria nagyon kedvelt célország külföldi munkavállalás szempontjából, hiszen nagyon közel van Magyarországhoz, a fizetések pedig az otthonihoz képest magasak. Úgy, hogy nem hirdetünk sehol, semmilyen állást a szállodánkba, naponta jön kb. 5-10 pályázat, 99 százalékban Magyarországról. Őszintén megmondom, nagyon kiborítanak ezek a pályázatok, ezért is gondoltam, hogy szentelek nekik egy írást.

A sablon és következményei

Először is, nem fér a fejembe, hogyan küldhetünk el egy jelentkezést önéletrajz nélkül. Valaki feltette ezt a levélformát valószínűleg az internetre, a kereső nyilván előkelő helyen dobja fel, és majdnem mindenki ezt küldözgeti, szerintem anélkül, hogy tudnák, mi áll benne pontosan. Legalábbis remélem, mert ha tudják, akkor még rosszabb a helyzet. Szóval, ezek a levelek valahogy így néznek ki:

Tisztelt Hölgyem/Uram!

X.Y.-nak hívnak, 30 éves vagyok. Magyarországon élek, Nagykanizsán, Zala megyében. Nagykanizsa kisváros, 50.000 lakosa van, nincsen különösebb turisztikai látnivalója.

Szeretnék az Önök szállodájában dolgozni, bármilyen munkát elvállalok.

Még soha nem dogoztam külföldön, és sajnos a szállodaiparban sem, de nagyon gyorsan tanulok / vagy 5 évig volt a szomszéd faluban egy kiadó házunk, azt én szoktam takarítani / vagy diákként dolgoztam egy szezont a Balatonnál mosogatóként.

Németül az iskolában tanultam, sajnos már nem beszélek, de jelenleg újra elővettem a nyelvkönyveket, és az interneten is tanulok németül.

Ausztria nagyon szép ország, már többször voltam turistaként, nagyon szép hegyei, tavai vannak.

Azért szeretnék eljönni Magyarországról, mert itt nagyon alacsony a fizetés, és segítenem kell a családomat / vagy mert a gyermekem jövőjét csak ebből tudom biztosítani / vagy mert semmilyen lehetőség nincsen Magyarországon.

Tisztelettel:

X.Y.

+36301234567

És ennyi. Se egy csatolt önéletrajz, se egy referencia vagy fénykép. Most komolyan, ki az, aki egy ilyen bemutatkozás után felhívja a levél íróját???

Meg sem említik, mi a végzettségük, hol dolgoztak és hol dolgoznak jelenleg. Tényleg nem értem. És ebből valóban jön naponta 5! Mindenki tudja, hogy elég nehéz a helyzet Magyarországon, és sokan utolsó lehetőségként gondolnak egy külföldi munkára. De egy ilyen bemutatkozással magunkat minősítjük! Főleg, ha még azt is benne hagyjuk, hogy ezt 250 helyre küldtük el.

Azért voltak még ennél cifrábbak is, csak kettőt írnék le példaként:

1. "A fiamnak keresek munkát nyárra, ő 18 éves, idén érettségizik. Én ápolónő vagyok, a férjem fényképész, a testvére idén másodéves közgazdasági karon. Minden lehetőség érdekelne. Köszönettel..."

2. Kb. februári levél: "A lányomnak keresnék valami munkát. Nyáron tölti be a 16. életévét, tehát már nagykorú lesz. Nagyon szép kislány, a korához képest jól fejlett. Kicsit félénk, azért én írok helyette. Jót tenne neki, ha kis időt külföldön tölthetne, bármit megcsinál. Nem kell neki sok pénz sem, elég lenne a szállás meg az ellátás, mégis valami tapasztalatot szerezne. Még az is jobb, mintha itthon címerezne a szomszéd faluban..."

Mindenki döntse el, hogy ezeken sírni kell vagy nevetni.

A következőket ajánlanám

A www.ams.at az osztrák munkaügyi központ hivatalos oldala. Ezen ma 8575 állás van a szálloda és vendéglátás kategóriában. 6324 állás az építőiparban. 6124 kisegítő munka. Most néztem. Tehát, ezen érdemes körülnézni.

Minden hirdetésnél van e-mail cím vagy telefonszám. A legjobb, ha az ember egyből felhívja. Így megtudhatjuk, hogy szabad-e még a hely, és a munkaadó egyből látja, hogy tudunk németül kommunikálni.

Ha valaki nem biztos ennyire magában, akkor választhatja az írott formát is. Ez mindenképpen jó, ha úgy kezdődik, hogy a www.ams.at oldalon láttam, hogy szobalány állást kínálnak, erre szeretnék jelentkezni.

Mindenképpen csatoljunk egy fényképes önéletrajzot, és ha van, referenciát. A legjobb, ha külföldi, de a magyar is több, mint a semmi. Persze előtte fordítsuk vagy fordíttassuk le németre.

A céloknál pedig ha lehet, ne írjuk le, hogy kvázi azért akarok kijönni, mert nincs egy fillérem se. Inkább írjuk, hogy nyelvtanulás, más kultúra megismerése, tapasztalatszerzés, és jobb kereseti lehetőség.

A személyeskedést is kerüljük, a munkaadót a legkevésbé sem érdekli a bemutatkozásban, hogy mit csinál az illető testvére, vagy hogy mire akarja fordítani a jelentkező a fizetését. Szóval majdnem pont úgy írjuk meg a pályázatot, mintha otthon küldenénk el. Csak németül. Sok sikert mindenkinek!

Hát ennyi, tényleg nagyon bosszantanak a naponta tömegesen érkező ilyen jelentkezések. Remélem ezután kevesebb lesz! :) „

Legyél te is országfelelős! Ahol már ott vagyunk: Ausztria, Ausztrália, Belgium, Brazília, Brunei, Ciprus, Chile, Csehország, Dánia, Egyesült Államok, Franciaország, Hollandia, India, Izland, Izrael, Japán, Kambodzsa, Kanada, Kanári-szigetek, Málta, Mexikó, Nagy-Britannia, Németország, Norvégia, Olaszország, Omán, Spanyolország, Srí Lanka, Svájc, Svédország, Szingapúr, Törökország és Új-Zéland. Jelentkezni (valamint az országfelelősökkel a kapcsolatot felvenni) a hataratkeloKUKAChotmail.com címen lehet.

Olvass és szólj hozzá!

Luxemburg, te drága!

Élet a világ tetején

Segítség! Merre induljunk?

A szobalány és a recepciós: egy nap a hotelben

Összecsomagoltuk az életünket

Maguk sem tudják, mire vállalkoztak

Gatyában és papucsban Madridban

Magadra számíthatsz, senki másra

Képtelen lennék távkapcsolatban élni

A belfasti kaland

Közölték, hogy nem beszélek elég jól magyarul

Párhuzamos történet, avagy a nyelvet nem szabad feladni

Az örök napsütés városa

(Gyere és csatlakozz hozzánk a Facebook-on! Ha inkább levelet írnál, elmesélnéd a személyes történeted, azt a következő címen teheted meg: hataratkeloKUKAChotmail.com.)