Sokszor felmerült már a hozzászólásokban is, mennyire fontos része a kapcsolattartásnak az internet. Ezzel fokozottan így van mai szerzőnk, Eszter is, aki egyenesen egy chatelésnek köszönhetően ismerkedett meg férjével. Most Brazíliában él, onnan küldte el történetét.

(Gyere és csatlakozz hozzánk a Facebook-on! Ha inkább levelet írnál, elmesélnéd a személyes történeted, azt a következő címen teheted meg: hataratkeloKUKAChotmail.com.)

Amikor a gimiben elkezdtem spanyolul tanulni, úgy gondoltam, hogy jó lenne neten spanyol chatszobát keresni, hogy gyakoroljak. Beleptem egy oldalra, ahol csak latinok voltak.

Volt egy Brenda nevű lány, akinek internetes rádiója volt, és megkérdezte, szeretnék-e egy műsort, mint különlegesség. Igent mondtam. Egy nap (egészen pontosan 2006. december 28-án) webkamerán keresztül beszélgettünk és belépett Fabio a szobába.

Nem volt szimpatikus

Fabio akkor Mexikóban tanult és Brenda öccsével, Noéval nagyon jó haverok voltak. Megkérdezték, felvehet-e engem msn-en Fabio, mondtam, persze. Még aznap elkezdtünk beszélgetni. Nem volt szimpatikus, állandóan azzal jött, hogy majd én leszek a barátnője, meg olyan egyetemi nyelvezetet használt, hogy minden második szavánál szótáraznom kellett. Két hétig alig mertem belépni az msn-re, nehogy beszélnem kelljen vele.

Aztán 2007 januárjában megint „összefutottunk” msn-en és egyhuzamban 8 órát beszélgettünk. Ez így ment hetekig, 6-7-8 órákat beszélgettünk étlen-szomjan. :) Február 8-án volt a 18. születésnapom, ajándékként énekelt nekem a rádióban. Nagyon meghatott.

2007. február 16-án megkérdezte, lennék-e a barátnője? Igent mondtam. Egy csomó idő, majdnem egy év eltelt, amíg Magyarországra tudott jönni. 2008. január 19-én érkezett. A családból senki sem akarta elhinni, hogy tényleg eljött.

Irány Brazília!

Egy hónapot töltött Magyarországon, és mivel a dolog személyesen is működött, arra jutottunk, hogy Magyarországra költözik. Februárban visszament Mexikóba, hogy letegye az államvizsgáját. 2008. augusztus 3-án visszajött Magyarországra, 2010-ben összeházasodtunk és rá következő évben megszületett a kisfiunk, Dani.

Aztán arra jutottunk, hogy amíg GYED-en vagyok, meg kellene próbálni Brazíliát, aztán ha működik, akkor maradunk, ha nem, akkor meg visszaköltözünk. Eddig nagyon úgy néz ki, hogy maradunk.

Nekem a családommal nem valami szoros a kapcsolatom, főleg, mióta anyu meghalt. Interneten kb. heti egy alkalommal írok mindenkinek egy e-mailt.

A különbségek

A kultúra itt teljesen más. Nekem az tetszik a legjobban, hogy akármilyen szegény is valaki, akkor is tudja élvezni az életet és tud nevetni. Nincs „hungaropesszimizmus”. Persze vannak olyan dolgok, amelyek az európaiaknak furcsák, például a használt WC-papírt itt a kukába kell dobni, különben eldugul a WC. Aztán mindent részletre is meg lehet venni. A múltkor azon nevettem, hogy volt egy hajszárító, ami 69 reálba, körülbelül 6900 forintba került és ki volt írva, hogy 12 havi részletre is fizethető.

Ami nekem nagyon nem tetszik, az az, hogy a konyhában nincs melegvíz, nem tudsz melegvízben mosogatni. A másik hogy az átlag brazil nő hideg vízben mossa a ruhát. Nem ismerik a 30-40-60 fokos mosásokat.

Ami viszont nagyon jó, hogy a nők nagyon is adnak magukra, otthon sem engedik el magukat, felkelés után az első az, hogy rendbe teszik magukat, egy nő nem reggelizne pizsiben. Viszont az edzőterembe is sminkelve mennek.

Ami nagyon hiányzik, azok az európai hipermarketek... meg persze a jó kis cukrászdák, kávézók...

Viszont senkinek sem kell borravalót adnod azért, hogy kedvesen bánjon veled. Ha adsz valakinek, úgy meglepődik, hogy nem is tudja, miként reagáljon. Az eladók minden kívánságodat lesik, nem olyanok, mint otthon, hogy szinte szívességet kell kérned tőle, hogy kiszolgáljon.

Most hirtelen ennyi jutott eszembe, de ha gondoljátok, szívesen írok még!”

Legyél te is országfelelős! Ahol már ott vagyunk: Ausztria, Ausztrália, Belgium, Brazília, Brunei, Ciprus, Chile, Csehország, Dánia, Egyesült Államok, Franciaország, Hollandia, India, Izland, Izrael, Japán, Kambodzsa, Kanada, Kanári-szigetek, Málta, Mexikó, Nagy-Britannia, Németország, Norvégia, Olaszország, Omán, Spanyolország, Srí Lanka, Svájc, Svédország, Szingapúr, Törökország és Új-Zéland. Jelentkezni (valamint az országfelelősökkel a kapcsolatot felvenni) a hataratkeloKUKAChotmail.com címen lehet.

Olvass és szólj hozzá!

Így lettünk hazátlanok

Egy nap egy óceánjárón

Önkéntes rendőrként Angliában

Kiábrándultam a magyar mentalitásból

Még időben elhagytuk Magyarországot

Dublin, te csodás!

Túl gyorsan hullott az ölembe a lehetőség

Már az ételek megvásárlása is gondot okoz

Bukarest, kóbor kutyák és topmodellek

Kicsi és baromi unalmas

Úgy döntöttem, kockáztatok

Nem kevésbé vagyok magyar, mint izraeli

Londoni kalandok hat lépésben

Egyedül dönteni egy ismeretlen országban

(Gyere és csatlakozz hozzánk a Facebook-on! Ha inkább levelet írnál, elmesélnéd a személyes történeted, azt a következő címen teheted meg: hataratkeloKUKAChotmail.com.)