Nem meglepő módon, amikor a határátkelésről beszélünk, a legritkább esetben merülnek fel a volt szocialista országok. Mai posztunk ebből a szempontból igazi különlegesség, hiszen Kati (akinek nem ez az igazi neve, de kérte, hogy ne írjam meg) Lengyelországot ajánlja figyelmetekbe. Hát lássuk!

(Gyere és csatlakozz hozzánk a Facebook-on! Ha inkább levelet írnál, elmesélnéd a személyes történeted, azt a következő címen teheted meg: hataratkeloKUKAChotmail.com)

Részemről abszolút kiemelten kezelném az országot, több ok miatt. Egyrészt közel van, azaz akár gyakran és viszonylag könnyen meg lehet látogatni az otthoniakat. A lengyelek ráadásul köztudottan kedvelik a magyarokat, alapvetően szívélyesen, kedvesen fogadják őket.

Általában magasabb az életszínvonal, magasabbak a fizetések, míg a kiadási oldal a hazaihoz hasonló. Nem utolsó szempont az sem, hogy átlátható, kiiesmerhető a jogrendszere.

Ritka eset: elég a magyar nyelv

Ami a gazdasági részt illeti, a környezet stabil, kiszámítható, az építészeti és telekommunikációs cégek rendszeresen keresnek magyar munkaerőt az egyes cégek adott divízióihoz.

Alapvetően magyar helpdeskre keresnek rendszeresen magyar nyelvtudással embereket (itt lengyelül például nem is kell tudni) a Shell, a Phillip Morris és a Vodafone fejvadászai. Emellett sok nemzetközi cég rendelkezik varsói, krakkói, wrocławi és łódzi székhellyel, akik a nemzetközi környezet és a nemzetközi csapat miatt szintén nem feltétlenül követelik meg a lengyel nyelv ismeretét.

Precizitás kaffkai csavarokkal

Azt tudni kell a lengyelekről, hogy mentalitásukban inkább németek, mint szlávok; az ügyintézést a precizitás és a bürokrácia jellemzik, néhol kaffkai csavarokkal, így ehhez mindenképpen türelem és felkészültség kell, de nem megoldhatatlan a dolog. Ajánlatos azonban emiatt előre felkészülni, lehetőség szerint fix munkára kiutazni, ott olyan albérletet keresni, ahova be lehet jelentkezni, stb.

Az egészségügy sokkal magasabb színvonalon van, mint itthon, és ugyanúgy ingyenes a befizetett járulék ellenében. Ezt viszont külföldi állampolgároknál komolyan ellenőrzik, úgyhogy nem elég az európai TB-kártya, és a Lengyelországban szerzett PESEL (TAJ-szám), ha orvoshoz kell mennünk jobb, ha visszük magunkkal a bejelentett munkaviszonyunkat igazoló dokumentációt.

Az utca embere és a különböző szolgáltatásokat nyújtó cégek alkalmazottai általában magas színvonalon beszélnek idegen nyelveket, köztük az angolt is, a hivatali ügyintézéshez viszont, ha valaki nem beszél lengyelül, inkább rángasson el magával egy angolul is beszélő helyi erőt tolmácsnak, ugyanis a hivatalokban szinte nem beszélnek a lengyelen kívül mást.

Magyarország 2.0

Lengyelországban élni alapvetően jó - olyan, amilyen Magyarország lehetne, ha működnének a dolgok. A városképek, a mentalitás, az emberek, az öltözködés, a konyha, stb., hasonlóak, európaiak.

Viszont a szolgáltatások, a tömegközlekedés, a biciklibérlés, a városokat lefedő wifi és számítógéprendszer, a turisztikai információ, stb. a magyarországi gyakorlattal ellentétben valóban kifogástalanul működik.

Magyarországról Lengyelországba költözni picit olyan érzés, mintha itt maradtál volna, csak reggelre eltűntek volna a hajléktalanok, a buszsofőr nem csapná be az orrod előtt az ajtót, a metró nem füstölne el alattad, a boltos megtanult volna mosolyogni, a taxis nem akart volna átverni, és még hónap végére is maradt volna a fizetésedből úgy, hogy közben jó minőségű élelmiszereket ettél, voltál színházban, moziban, vettél pár könyvet és hétvégén kirándultál egy jót...csak itt ez fikció, ott pedig működik.

A nagy változásoktól tartóknak ajánlott

A sör isteni, a konyha elsőre picit neutrális, de idővel megszerethető, az árak konszolidáltak, látnivaló akad bőven (hegyek, tenger, természetvédelmi területek, wieliczkai sóbánya, stb.), turistáskodni nem luxus, a tömegközlekedés jó, iránytaxikkal kiegészülve, a helyi MÁV (PKP) néha szintén picit hektikus, de cserébe legalább olcsóbb is.

Az iskolák, egyetemek jók, szóval az országot különböző okokból elhagyni készülő, de a nagy változásoktól félő delikvenseknek, illetve ösztöndíjakban gondolkodó egyetemi hallgatóknak ajánlanám Lengyelországot felvenni a lehetséges célok közé."

Legyél te is országfelelős! Ahol már ott vagyunk: Ausztria, Ausztrália, Belgium, Brazília, Brunei, Chile, Csehország, Dánia, Egyesült Államok, Franciaország, Hollandia, India, Izland, Izrael, Japán, Kanada, Kanári-szigetek, Mexikó, Nagy-Britannia, Németország, Norvégia, Olaszország, Omán, Spanyolország, Sri Lanka, Svájc, Svédország,  Törökország és Új-Zéland. Jelentkezni (valamint az országfelelősökkel a kapcsolatot felvenni) a hataratkeloKUKAChotmail.com címen lehet.

Olvass és szólj hozzá!

Köp-e az új-zélandi tévémaci?

A valóság a legendás amerikai középiskoláról

A pusztuló ország miatt megyünk el

Ami megdöbbentő Bécsben

Anglia nyitottan, lélekkel

Hogyan készüljünk fel Angliára?

Aki itt nem találja fel magát, az sehol!

Durva francia kasztrendszer és multikulti

A fél életem levittem a kuka mellé

A hely maga volt a pokol

Így lettünk modern kalandozó magyarok

Azonnal elkezdtem beilleszkedni

Gyerekrablások, kutyahús – és mégis csodálatos