Régen jártunk már a Határátkelő egyik kedvenc országában, Chilében, úgyhogy épp itt az ideje, hogy visszatérjünk arra a helyre, melyet (egészen minimális túlzással) országfelelősünk, Ági rajzolt fel a térképre: következzen tehát Chilén belül is Arica, és még egy csomó más érdekesség. Jó olvasást és kommentelést!

(Gyere és csatlakozz hozzánk a Facebook-on! Ha inkább levelet írnál, elmesélnéd a személyes történeted, azt a következő címen teheted meg: hataratkeloKUKAChotmail.com.)

Természetesen ez az írás is Chiléről fog szólni, de először egy olyan szegmenséről, ami az én szívemhez a legközelebb áll és ami miatt a leginkább szeretek itt élni....a természetről és az állatokról...egy kis itteni életérzésről: mit kaphat az, aki ezt a távoli országot választja...

Azért, hogy akik konkrét információkat várnak azok se maradjanak ismeretanyag nélkül, írok más, hasznosabb dolgokról is.

Először ismerkedjünk meg kicsit az országgal. Chile a föld leghosszabb országa. Amikor a világtérképet szemléljük, akkor látjuk ugyan, hogy egy hosszú csíkország, de arról, hogy mekkora is a valóságban és milyen elképesztőek itt a távolságok, a következő térkép nyújthat némi betekintést: Chile méreteit hasonlítja össze Európáéval. Figyelemreméltó:

Ennek megfelelően extrém különbségeket találunk az időjárásban is. Érdekes nézni a híradókban az időjárás-jelentést: Arica 30 fokjától gyakran a mínusz 1o-ig terjed, amit persze a déli vidékeken mérnek. Találunk itt sivatagi klímát, mérsékelt égövet, sarkvidéket, csaknem teljes a választék, kinek mi tetszik, lehet válogatni. :)

Chilét nem indiánok lakják (alig maradt indián őslakos, sikerült szinte mindet kiirtani a spanyoloknak), tele az ország fél Európával....találunk itt a spanyolokon (főként baszkokon) túl, német, olasz, ír, francia, svájci, horvát, lengyel még görög leszármazottakat is, így az ország lakosságának jelentős része európai származású, fehér. Ha valaki indiánokat akar, az jöjjön Aricába mert itt meg szinte csak ők élnek:))))

Az egész ország szinte csak az óceánpartból és az Andokból áll, de elképesztően gyönyörű tájakat rejt.

Elképesztő helyek

Szinte végig az országban találhatunk extrémen gyönyörű helyeket. Chilének hatalmas területe védett, 32 nemzeti parkot és 48 természetvédelmi területet találhatunk itt. Chile a földön a 7. helyen áll aszerint, hogy hány százaléka védett az országnak, ami nem kis teljesítmény. UNESCO világörökség például a TORRES DEL PAINE Nemzeti park, melyre ha csak egy pillantást vetünk, azonnal megértjük miért tartják a föld egyik legszebb Nemzeti parkjaként számon a világban.

Én gyerekkorom óta imádom az állatokat, ezt a mániámat itt ki is élhetem. Amikor idejöttem nem számítottam arra, hogy vadon élő állatokat fogok látni, hisz tudtam, hogy például Magyarországon is élnek őzek, szarvasok, vaddisznók, sőt még muflonok is, mégsem látjuk szinte soha őket, hisz (abszolút jogosan), rettegnek az embertől, a legfőbb ellenségüknek tekintik.

Azt gondoltam, hogy ez minden országban így van. Szerencsére nem. Amikor először mentünk föl az Andokba és megálltunk egy békésen legelésző vikuña csapat mellett, teljesen elképedtem. Egyszerűen attól, hogy nem féltek!!!:) Amikor közelebb mentem fényképezni akkor is békésen legelésztek tovább, még csak a fejüket sem emelték föl:) Soha nem képzeltem volna, hogy vadállatok így viselkedjenek és semmiféle félelmet ne tanúsítsanak az emberrel szemben.

Ennek az oka, hogy az Andok Chilében több évtizede szigorúan védett. Itt nincsenek idióta olasz vadászok(szerencsére), és nincsenek haszonleső gusztustalan emberek sem, akik orvvadászként néha nemcsak a vadat, de a vadőrt is szitává lövik...

Ennek megfelelően az állatok az embert a természet egy megszokott alkatrészeként kezelik, eszükben sincs félni tőlük. Az Andoki rókák ott kujtorognak a lábad körül ha felmész az Andokba és szó szerint egy vámtiszt alaposságával kutatják át a hátizsákodat és a zsebeidet, ha hagyod:)))

A chileiek rettenetesen büszkék védett és érintetlen vadállományukra (hozzáteszem teljes joggal), és eszükben sincs kárt tenni benne. Elképesztő adat, hogy a Chilében megtalálható növényeknek és állatoknak csaknem a fele(!!!), endemikus, vagyis sehol másutt nem található a világon.

Ha Chilében az Andokban járunk, rendszeresen összeakadhatunk kondorkeselyűkkel is. Nem csoda, hogy az indiánok szent állatként tisztelték...elképesztő a megjelenése pusztán az irdatlan mérete miatt. Az ember csak arra képes, hogy leesett állal bámulja...

Érintetlen tavak

A másik ami abszolút megfogott, az az volt, hogy amikor beutaztuk Chilét egy mikrobusszal, hosszú időt töltöttünk a chilei tóvidéken és bizony elképesztő helyeken jártunk. Sok olyan tavat láttunk, amely pontosan olyan volt amilyennek a természet megalkotta...emberi kéz nem érintette (értsd: tette tönkre), mi több a legközelebbi lakott település is vagy 100 km-re volt.

A tavak vize langymeleg volt...nem tudom elmesélni annak az élményét, amikor teljesen egyedül elmerülsz egy ilyen tóban, a "világ végén":), amelyet csak a zabolázatlan természet vesz körül...

De a chileiek megengedhetik ezt a "luxust" maguknak, hogy az ország tele legyen érintetlen tavakkal, ugyanis ez az irdatlan hosszú ország, nagyon ritkán lakott. A népesség 17millió körüli, de a lakosság több mint 60 százaléka Chile középső, termékeny völgyét lakja, ahol Santiago is van.

Nem utazgatnak

A középső völgyön túl az ország többi része elképesztően ritkán lakott. Például én Aricában élek és a legközelebbi valamire való település (Iquique), tőlünk 5 órányi (!!!), autóútra van! Úgyhogy eléggé elszeparálva élünk itt. :)

Érdekes dolog, hogy a chileiek döntő többsége nem egy utazós fajta. Vagyis ha mondjuk más városban kap munkát akkor a munka miatt utazik persze, akár az ország túlsó felére is, de úgy magától országjárásra, kirándulásra ritkán adja a fejét.

Az ex-sógornőm (aki nálunk nőtt fel és ennek megfelelően"elmagyarosodott chilei", rendszeresen utazik külföldön is belföldön is, ennek megfelelően sok helyi kissé furcsán néz rá.:)

Az én párom engem meg teljesen őrültnek tart, hogy szanaszét utazgatok Dél-Amerikában és nem érti mi az élvezet abban, hogy elutazom az elmaradott Peruba, vagy a még annál is sokkal elmaradottabb Bolíviába. :)

Nyelvtudás nélkül nem megy

Ami pedig az esetleges munkavállalókat áttelepülőket érdekelheti: a múltkor is írtam, de nem sokan vették komolyan, így újra leírom. Folyékony spanyoltudás nélkül idejönni teljesen esélytelen. Itt senki nem beszél idegen nyelvet. Angolul maximum a "hello" szót ismerik, de nyugodjatok meg, azt sem mindenki:))

Én nem beszélek angolul, de hozzájuk képest perfekt vagyok csak azzal a tudással, ami az évek alatt rám ragadt így vagy úgy:) Eleinte azt gondoltam, hogy ez a fővárosban talán másképp van, de nem. Grafogirl barátném mondta, hogy ott is dettó ugyanez a helyzet. Akivel találkozott és aki azt állította magáról, hogy beszél középfokon angolul az kb. ennyit és ÍGY tudott mondani: berry good inglics bumen:))))) A v-t a spanyolban b-nek ejtjük, az s hangot nem ismerik és tőle kb ennyi tellett.

Létezik ugyan nyelvoktatás Chilében de a színvonalról ne beszéljünk:) Szóval az angolt itt kb. el lehet felejteni. A chileiek sokáig elvoltak a spanyol tudásukkal, hisz a kontinensen (szinte) nem kell más, de most már egyre több a külföldi, mi több óriási léptékben fejlődik a turizmus és bizony nagy szükség lenne a nyelvtudásra. Erre már rájöttek, de egyelőre csak pénzkereseti lehetőségnek tekintik, nem nyújtanak semmiféle színvonalas szolgáltatást.

Az egyik helyi barátném beiratkozott angol tanfolyamra. Intenzívnek volt meghirdetve, heti 2x4 óra. Az első 4 órában megtanultak 1-10-ig számolni, köszönni és megkérdezni hogy vagy? Mondtam, hogyha ilyen eszement tempóban fogtok haladni, 2o év múlva talán megtanulsz angolul:))))

Szóval mindezt csak azért, mert itt az angollal sajnos tényleg semmire sem megy senki. Lehet nem kéne hangsúlyoznom ennyire, de az előző írásaim után tömegével kaptam a leveleket olyanoktól akik egyetlen árva szót sem tudtak spanyolul, csak angolul, de jönnének és mennyi idő alatt találnak munkát?:) Pedig ott is írtam, de úgy látszik hiába.

Szakma kell

Munkavállalás szempontjából fontos a jó szakma. Ugyanis itt az sem működik, hogy valaki idejön és majd mosogat vagy valami kisegítő, szaktudást nem igénylő munkát vállal, mert azt szó szerint fillérekért elvégzik a perui és bolíviai vendégmunkások. És ugye ők perfekt spanyolok. Szóval ez nem Anglia, hogy elmegyek mosogatok aztán majd tanulom a nyelvet.

Ráadásul vízumot csak házasság útján vagy úgy lehet szerezni, ha találsz egy céget aki vállalja, hogy intézi a munkavállalási vízumodat. Erre pedig csak akkor hajlandó egy cég, ha vagy a számára annyira "értékes"(vagyis szakképzett). Én azt szoktam mondani, hogy könnyebb ide házasodni és kevesebb macerával is jár. Ugyanis itt a férfiak és nők is gond nélkül házasodnak "papírért" és természetesen némi készpénzért:))

Itt a határon tele vagyunk peruiakkal, akiknek minden vágyuk itt élni, így nem egyszer láttam, hogy egy 80 éves bácsi elvett egy 22 éves perui lányt, akinek papírokra volt szüksége:)))) Meglepődtem, mikor mondta, hogy ma volt az esküvője és közben dolgozott:))))) Szóval ez itt nagyüzemben megy.

Készpénzzel könnyebb

Olvastam nemrég egy nizzai posztot. Na, az itt is működhet, hogy valaki jó sok készpénzzel idejön, spanyol tudás nélkül és eléldegél. Közben persze őrült módon tanul spanyolul és mondjuk fél év után folyékonyan beszél és talál magának munkát. Ehhez azonban pénz kell (ha nem is annyi mint Nizzában...).

A vízummal nem lesz gondja ha 3 havonta átruccan a perui határon kávézni, mert minden egyes kiutazással újabb 3 hónappal hosszabbodik az tartózkodása.

Sokan írtak, hogy családostul költöznének Chilébe (volt olyan aki egyenesen 3 kisgyerekkel). Nem javaslom, annak ellenére, hogy Chile rendkívül gyerekközpontú. Itt nálunk is szinte minden téren van játszótér és nem akármilyen!!! Bárhol laksz Aricában, tuti van legmesszebb két sarokra egy halál modern játszótér, mindenféle kütyüvel.

Itt nem eurokonform aljzat van, hisz az Atacama sivatag puha, bokáig érő homokja borítja minden egyes játszótér alját, de ez se kevésbé biztonságos szerintem mint a szigorú előírásokkal készült európai játszóterek.

Ugyanígy nagyon tetszik az is, hogy minden nagyobb benzinkútnál szinte van gyermekmosdó is (pici mosdókkal, pici wc-kkel, mint nálunk az ovikban:), rokkant-mosdó pedig az összesben. Mind a női, mind a férfi WC-kben, van pelenkázó is. Az összes étkezdében, étteremben van asztalra rögzíthető gyermekülés, a legkisebb, egyetlen szobányi étkezdében is.

De!!! Az ingyenes oktatás pocsék, a színvonalas chilei oktatás pedig drága. Természetesen vannak ingyenes állami iskolák, de onnan nincs továbblépés, mert ott kb. nem tanul semmit a gyerek.

Nagyon sok fél állami-fél magán vagy x százalékban állami, x százalékban magán, illetve teljes egészében magán iskola van. A havi költsége ezeknek az 5ooo pesótól - akár 2oo.ooo pesóig terjedhet havonta (a 2oo.ooo a teljesen magánintézmény). Középiskolákban ugyanígy.

(A pesót úgy forintosítjuk jelenleg, hogy kb. felezzük és megkapjuk a forint árát. Most! De ha tovább romlik a forint, ez is azonnal változni fog. Vagyis 5ooo peso az most kb. 25ooFt)

Vannak jó (fél)állami iskolák is

Nem okvetlenül kell eszeveszett drága iskolába adni a gyereket, mert a fél állami sulik közt is vannak nagyon jók! Itt pl. van egy német középiskola, az ott tanuló gyerekek fele ment tovább egyetemre, főiskolára, többen pedig bejutottak nívós fővárosi egyetemekre is.

Vagyis azt kell megnézni mindig, hogy az adott iskolába bekerült gyerekek hány százaléka tudott továbbtanulni és mely egyetemeken, ez egy elég jó fokmérő az oktatás színvonaláról.

Az egyetemek fizetősek és rettenetesen drágák (nem véletlen tüntetnek a diákok egyfolytában a fővárosban). Sokan 2o év után is a felvett diákhitelüket nyögik. A lényeg, hogy tanulókorban levő gyerekekkel nem érdemes idejönni, illetve csak akkor ha nagyon sok pénzünk van vagy olyan szakmánk(pl orvos, bányamérnök), amivel rengeteget lehet keresni.

Amúgy itt jegyezném meg, hogy itt is sajnos "szakbarbárokat" képeznek, vagyis ha valaki kémiatanár, akkor az kizárólag a kémiához ért, semmi máshoz. Általános műveltség az abszolút nulla.

Ismertem egy kémiatanárnőt, aki egy nívós fővárosi egyetemen végzett. Akkoriban még nem beszéltem jól spanyolul és nem tudtam mi az a medve. Próbáltam neki körülírni: nagy szőrös barna állat, hatalmas, néha emberre is támad, él Észak-Amerikában, de Európában is. Gyümölcsöket eszik, de halat is fog a folyóban, néha más állatokat is elejt. Válasz: elefánt??? pffff:))))) Amikor végül neten kikerestem, hogy a medve az "oso", akkor közölte, hogy ő kémiatanár...honnan kéne tudnia ilyesmit??:)))

Álláskeresésnél is abszolút nézik amúgy, hogy hol végeztél és hiába van diplomád, de egy "semmilyen" egyetemi diplomával nem fognak felvenni. Vagyis nem mindegy az sem, hogy melyik egyetemet végzed el. Az európai egyetemekről viszont tudják, hogy nagyon nívósak, szóval európai diplomával itt nem lehet gond (bár abba nem ástam bele magam miképpen lehet honosíttatni).

Szóval a lényeg: végzett gyerekkel jöjjünk ide:)) Szidjuk-szidjuk a magyar oktatást, de van ahol bizony sokkal rosszabb a helyzet:)))

Meg lehet élni

Más: hogy mely szakterületekre van kereslet konkrétan nem tudom, de egy biztos: jó szaktudással és szakmával lehet itt munkát találni és a fizetésekből meg lehet élni. Egy embernek is egyedül.

Vagyis egy átlagfizetésből (némi szerencsével, mert itt nagyon kevés a kiadó, megfizethető lakás, hiszen mi turistaváros vagyunk), lehet bérelni egy normális lakást, kifizetni a rezsit és a maradékból megélni. Konkrétan tudom, hogy a szakápolónők a magánklinikákon túl vannak fizetve:))) Az orvosok dettó.

Tanári fizetésből, ha az ember mondjuk két iskolában óraadó tanár SIMÁN meg lehet élni, sőt! Az a kémiatanárnő akit ismerek, 2 iskolában tanít (reggel 7-kor indul munkába és átlag este 6 körül ér haza - de nem egyfolytában dolgozik, hanem szünetekkel, van hogy két órán át sincs órája), havonta 4oo-45o.ooo pesót keres.

Ez abszolút nem kevés pénz itt (szerintem otthon sem panaszkodnának a tanárok ilyen fizetéssel, hisz felezve ez 2oo-225.ooo Ft nettó keresetnek felelne meg). Én kb. havi 3oo.ooo pesóból bérlek egy 3 szobás lakást, fizetem a rezsijét, a korlátlan internetet és megélek. 45o.ooo pesóból jócskán félre lehet rakni havonta.

Azt is konkrétan tudom, hogy minden végzettség nélküli fiukat-lányokat pincérnek, éjszakai munkára napi 1o.ooo pesóért alkalmaznak + borravaló (helytől függően 3-6ooo pesó naponta), de ezek nem bejelentett állások általában.

Nemrég olvastam az aricai újságban, hogy kb 5-6ooo munkanélkülit tartanak nyilván. Arica lakossága kb 18o.ooo. Ha százalékosan vesszük, kb 3,2 százalékos a munkanélküliség. Még akkor is ha nincs minden munkanélküli nyilvántartva, ahogy a helyiek is mondják: aki dolgozni akar, az talál munkát, ha nem is azonnal.

Elképesztő gyümölcsárak

Sok minden nagyon szerethető ebben az országban, imádom a szó szerint félelmetes zöldség és gyümölcskínálatot egész évben. Itt sokszor évente többször szüretelnek. Annyi dinnyét, cseresznyét, epret, mangót vagy pl kaktuszgyümölcsöt ehetem az év bármely szakában amennyi belém fér. Az árak is félelmetesek. A paradicsom, uborka sokszor csak 3o Ft /kg!

Szeretem, hogy bármikor kimehetek a halpiacra és betankolhatok mindenféle halakból, tengeri herkentyűkből, rákokból, kagylókból a pesti árak töredékéért. A kínálat is igazi tengerparti országhoz illő, (itt olvashattok erről).

De ami a legjobb itt, hogy szinte fillérekből járhatom Dél-Amerikát, utazgathatok és nevetséges összegekből eljuthatok olyan helyekre (Machu-picchu, Titicaca tó, Iguaçu vízesés), amiről a többség világszerte csak álmodozik (most voltam pl Bolíviában. Az egy hetes út, utazással, szállással, minden költséggel 5o.ooo Ft-ba került... beszámolót, fotókat az útról, itt találhattok.

Ahol nem esik az eső

Szeretem az itteni híradókat melyek 98 százalékban nem arról szólnak, hogy mit művelt holmi ocsmány politikai elit és miféle kígyót-békát kiabáltak egymásra a pártok, hanem a híradók azzal foglalkoznak, amire valók: a szezonkezdettel az óceánparton, a mindennapokkal, esetleges balesetekkel, az országban történt fejleményekkel, a napi szintű földrengésekkel, a sok hülye helyi celebbel, de nem politikával. Érdekes módon ennek ellenére minden választáskor nagyobb propaganda nélkül is mindig 8o% fölötti a részvétel.

Mindig szoktátok kérdezni, épp hány fok van:)) Az időjárás itt egészen hihetetlen. Arica az egyik legkiegyensúlyozottabb klímájú hely a földön (Chilében az örök tavasz városaként emlegetik). Gyakorlatilag egész évben 28-3o fok van, csak télen (június, július, augusztus), esik lejjebb a hőmérséklet úgy 2o-24 fokra.

Itt ismeretlen fogalom az eső (évi kevesebb mint o,2mm-nek írják hivatalosan), ha mégis hull pár csepp inkább páraszerű valami, nem is eső, akkor itt mindenki megbolondul. Az autókon ugyanis nincs ablaktörlő (itt minek???), így szó szerint megbénul a közlekedés: az autók megállnak az utakon, mindenki dudál és a sofőrök vadul törölgetik a szélvédőt.

Egy ilyen "eső" alkalmával ex-anyósom megállt az országút közepén és közölte, hogy ő nem vezet tovább, mert "zuhogó esőben" ő nem mer vezetni:). Itt viharok sincsenek, sem viharos erejű szelek.

Ezt a hisztériát amit itt pár csepp eső kivált, érdemes annak fényében szemlélni, hogy amikor földrengés van és menet közben elkezdi dobálni az autót mindenfelé, senki nem esik pánikba. Lehúzódnak, megállnak, megvárják míg vége és továbbmennek. Ki mit szokik meg ugye...:))

A szél is az óceánhoz és a napszakhoz alkalmazkodik. Egész nap fúj a hűvös szél az óceán felől, így tökéletes klímát biztosít egész Aricában. Hiába a nagy meleg, senkinek nincs szüksége klímára, de még ventilátorra sem. Amikor lemegy a nap és hűvösebb lesz, leáll a szél és délelőtt éled csak újjá.

Jelenleg május van, az az itteni ősz végének felel meg. Az összes ablak éjjel-nappal nyitva van és mire hazaérek a boltból egy szál pólóban, lever a víz.

A Csendes-óceán állandó látványa és az örökös napsütés is elapadhatatlan öröm és nyugalom forrása annak aki itt él.”

Legyél te is országfelelős! Ahol már ott vagyunk: Ausztria, Ausztrália, Belgium, Brazília, Brunei, Ciprus, Chile, Csehország, Dánia, Egyesült Államok, Franciaország, Hollandia, India, Izland, Izrael, Japán, Kambodzsa, Kanada, Kanári-szigetek, Málta, Mexikó, Nagy-Britannia, Németország, Norvégia, Olaszország, Omán, Spanyolország, Srí Lanka, Svájc, Svédország, Szingapúr, Törökország és Új-Zéland. Jelentkezni (valamint az országfelelősökkel a kapcsolatot felvenni) a hataratkeloKUKAChotmail.com címen lehet.

Olvass és szólj hozzá!

Totális diktatúra a munkahelyen

Mit tudnak rólunk külföldön?

A kritikus három hónap

Most is mehetnékem van

A döntésem sokkolt mindenkit

Pénz nélkül nem lehet elindulni

Az álmomat követtem

Élet a kazahsztáni olajmezőkön

Itt szabadnak érzem magam

Minél több lehetőséget teremteni

A rabszolgák, a félistenek és a többiek

Én is tervezem az elmenetelt

Túlélni Svájcban

(Gyere és csatlakozz hozzánk a Facebook-on! Ha inkább levelet írnál, elmesélnéd a személyes történeted, azt a következő címen teheted meg: hataratkeloKUKAChotmail.com.)